A héten kerül mozikba a Fűrész vágójának és egyes részek rendezőjének, Kevin Greutertnek Jessabelle című horrorfilmje. Elvárások nélkül, erős idegekkel, cigarettával és némi borral felkészülve kezdtem el nézni az ijesztgetős horror kategóriába sorolható  műremeket – aminek egyébként a Paranormal Activity-sek a producerei. 

(Spoilermentes) Az új évezred filmes messiása, Christopher Nolan már több ízben bizonyította, hogy ha a közönségnek van igénye az innováció kombinálására a minőségi szórakoztatással, akkor Ő a globális nép ideális embere. Némely korábbi, nem csupán egyedülállóan reprezentált, de felettébb ambiciózus művében (úgy mint a Mementó és az Eredet) már párszor olyan vakmerő ötleteket valósított meg, amilyeneket egészen odáig senki sem. Nincs is ez másként aktuális megaprodukciójával, a Csillagok közöttel sem, ami egyúttal a sci-fi filmek királyával, a 2001: Űrodüsszeiával  is megkísérel egy szintre emelkedni. Hogy sikerül-e? Az eredményről hajtás után.

A rajtaütés (The Raid: Redemption) 2011-es jelentős nemzetközi sikere, érthető módon arra ösztönözte annak alkotóit, hogy folytatást álmodjanak az indonéz akciómozihoz. Ebből kifolyólag 3 év elteltével be is mutatták a The Raid 2: Berandal című, nem kicsit ambiciózus sequel-t. Igen örvendetes, a készítők azonban látszólag elfelejtették azt, hogy az alapfilmnek éppen az egyszerűségében és a vele párosuló dinamizmusban rejlett a varázsa. Ezzel szemben a második már nemhogy komplikált lett, de még cefetül terjengős is egyben.

Brooklyn gonosz és sötét hely. Az ember egyedül van, örökké egyedül, senkire se számíthat, se istenre, se emberre, se kutyára. Gengszterfilm, thriller, illetve krimi ez a James Gandolfini utolsó szereplésével hamarosan mozikba kerülő amerikai film, a Piszkos pénz. Michaël R. Roskam belga filmrendező (Bikanyak) ezúttal Dennis Lehane krimiíróval dolgozott együtt, akinek ez már nem az első forgatókönyvírói munkája (Viharsziget, Drót, Titokzatos folyó). 

A brit szépirodalmi és filmes hagyományt követve, Mary Shelley halhatatlan remekműve, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz időről-időre újra felüti fejét, és adott esetben új köntösbe bújtatva napvilágot lát, valamilyen formában. Így történt ez tavaly is, a második nagyjátékfilmjét jegyző Caradog W. James rendezte A gép esetében, amely ötletességével és sajátos megoldásaival szimpatikus módon igyekszik többé válni ennél, de végeredményben mégiscsak egy újkori Frankenstein és szörnye interpretációt fedezhetünk fel benne.

A sci-fi több okból is kedvenc filmműfajom: a képzelt világok, sosemvolt teremtmények, messzi-messzi galaxisok kulisszái között nincsenek szabályok, az agy zabolátlanul szabadulhat el, a lehetetlen is lehetségessé válik. A jó sci-fi azonban minden esetben rólunk, emberekről kell, hogy szóljon; az alternatív valóságok színfalai mögött mindennapi életünk problémáival kell szembesülnünk. Az igazán jó sci-fi kérdéseket vet fel, vitát generál, gondolatot ébreszt, okít és utat mutat, miközben felhőtlenül szórakoztat is. Az A robot és Frank mindezt erőlködés nélkül, bámulatos eleganciával és mély bölcsességgel műveli. 

Mi az amit először kimentenél egy égő házból? A családodat? A könyveidet? A kutyádat? Mi van ha a túlélési ösztönödtől vezérelve, reflexből kirohansz, mindent magad mögött hagyva, beleértve a szeretteidet is? A Lavina című svéd-norvég-dán koprodukció mélyrehatóan vizsgálja ösztöneink és döntéseink mechanizmusát.

A Hulk Vs. című filmpáros ugyan nem az első produkciója a Marvel Studios és a Lions Gate Entertainment kollaborációnak, de mindenképpen az egyik legismertebb a nyolc rajzfilm közül. Ennek örömére most visszatekintünk a Zöld Óriás találkozására a két másik Marvel-hőssel, akik harciasságban talán felvehetik vele a versenyt!

Idén 10 éves az élőhalottas filmek egyik legsikerültebb darabja, azaz a Zack Snyder direktorálta Holtak hajnala (Dawn of the Dead) remake. Ezzel a darabbal, a zombifilm műfajának legendás mestere, George A. Romero által 1978-ban rendezett eredetinek a leporolása, hovatovább a mai modern elvárásoknak megfelelően történt feltuningolása révén, utóbb jóformán egy modernkori klasszikus került a mozikba 2004-ben. Az alkotásról és hatásosságának mibenlétéről hajtás után.