Prof. DnS ezúttal a szimulációs autósjátékokról elmélkedik, segítségül hívva a Project CARS című közösségi finanszírozásból összerakott projektet. Akiknek elegük van a Need for Speed-i értelembe vett autópornóból és egy színtiszta "kipufogógáz"-élményre vágynak, azoknak kötelező lesz ez a játék. Nem elég, hogy minden autót máshogy kell vezetni, más vezetési stílust kell kialakítani, de a multiplayer módban egészen egyedülálló versenyélményt tapasztalhatunk!

Mr. Rabbit és Dr. Hardlove a vezérletem alatt próbálták ki a béldarálás királyát, a bunyósjátékok csimborasszóját, a Mortal Kombat X-et. Ugyan az agyam azóta sem képes feldolgozni a két jómadár játéktechnikáját, de azért jót szórakoztunk amellett, hogy továbbra is casual játéknak, mellette azonban hardcore-nak is tartjuk a NetherRealm Studios szuperprodukcióját.

Egy valóban egyszerű, de baromi hangulatos és egyedi grafikai megjelenítéssel is olyat lehet alkotni, aminek brutalitása mellett komoly művészi értéke is akad. A félig nagyon elborult, félig nagyon meta Hotline Miami szivatós nehézségével és komoly taktikai érzéket követelő játékmenetével sokkal többet nyújt, mint "csak" egy 8-bites, felső nézetes shooter.

Mi tesz egy játékot igazán élvezetessé? A látvány, a történet, a dialógusok, a karakterek? A Psychonauts kísérletet tesz rá, hogy bizonyítsa ezek mind elengedhetetlenek. Szembe megy a jelenleg regnáló AAA játékokkal és visszanyúl a platformerek gyökereihez. Humoros, kedves és kalandos játék ez, s ha egyedi furcsaságaival együtt be tudjuk fogadni ezt az elmeszuperhősös-elmebajos pszicho-ügyességi játékot, mindenkinek tetszeni fog a Psychonauts. Vagy felidegesít. Nagyon.

A Dead Island első és második részei után egy még zombibb, még modolósabb, még ugrálósabb játékot kapunk. Nagyot ugyan nem vállal azon túl, hogy hentelni itt is elég keményen lehet, nem beszélve az ugrabugráról, de kooperatív módban kifejezetten izgalmas. Az egészet tekintve ez egy elég pöpecül pimpelt Dead Island. 

Ha még nincs eleged a Roboraptoros promó videókból... fogadjátok szeretettel Prof. DnS gamer beharangozóját!

A játékoknál nem csak a szemünkre, hanem hallójáratainkra is egyre nagyobb szükségünk van. Évről évre megjelenik egy-egy cím, aminek zenei aláfestése és benne hallható motívumai, vagy maga a főcímdala is a játékra hangolódást, a világába való bevonódást (függőség esetén "beszopódást") segíti elő. Megfigyeléseim alapján akkor jó egy játékban hallható zene, ha az tökéletesen passzol a világának hangulatához és valamilyen plusz érzést tud kelteni a játékosban, a másik pedig, hogy könnyen társíthatóvá válik, "hozzánő" a játékhoz az éppen felcsendülő dallam.

A játékokról és filmadaptációikról szóló podcast-ünk utolsó részében a jövő felé pislantunk. Az elmúlt pár évben elterjedt az a trend, hogy a játékok egyre filmszerűbbé váltak. Jó példa erre a Beyond Two Souls vagy a Mass Effect-trilógia. Hová vezethet a virtuális tér kiterjedése, illetve milyen hatással lehet ez a jövő generációira? Egyáltalán kell-e nekünk gamer-eknek még egy dózis a filmszerű játékokból? Az előző részek itt és itt érhetőek el. A válaszok pedig alant a podcast-ben...

Bizonyára mindnyájan láttatok már olyan filmet ami egy számítógépes játék adaptációja volt. Prof. DnS-sel megvizsgáltuk a gamekből készült filmtörténelmet az elmúlt 24 évre visszamenőleg. Az adás első részében a '90-es években készült darabokat poroltuk le. Kevés sikerrel... Jön a Super Mario Bros. és Mortal Kombat nosztalgia-party! 

Gondoltatok már arra, milyen ha lányok játszanak? Nos, minket is érdekelt! Szerkesztőségünk hölgytagjai nem szívbajosak, nekivágtak a tavalyi év egyik legfélelmetesebb horrorjátékának, mi meg jól felvettük!