Az 1999-ben bemutatott, John McTiernan rendezte A 13. harcos egy igazi kuriózum a középkori maskarás-kaszabolós filmek tengerében, egy valóságos unikum, amit újkorától fogva világszerte méltatlanul alulértékelnek. A filmben – amely Michael Crichton roppant cseles és az ősi Beowulf-legendának pofátlanul bemutató regényén alapul –, bőven van kraft és látvány is, a már-már a Mel Gibson-alkotásokat idéző vérengzős kaszabolásokról nem is beszélve. Kult-sorozatunk legújabb fejezetében ezt az ínyenc-darabot vesszük górcső alá.

Ash visszatért! Méghozzá egyenesen a sötét középkorba. Ami ezúttal még annál is sötétebbnek tűnik, miként azt a töriórákon megtanultuk. Szörnyetegek, boszorkányok továbbá démonok ólálkodnak mindenütt és sanyargatják a szerencsétlen egyszerű népeket. Utóbbiak viszont amilyen ostobák, Ash-t kiakarják végezni, merthogy olyan furcsa az öltözéke és mindemellett sokat jár a szája. Ebből sem lesz egyszerű kimásznia Raimiék kultikus hősének, de hát ki más is találná fel magát, ha nem Ash, a (csaknem) rutinos démonvadász?

1991-ben, két évvel a zseniális kalandot követően Bill és Ted visszatértek, hogy egy hasonló, de mégiscsak kicsit másabb kirándulás keretében idétlenkedjenek nekünk. Ekkorra már egész tekintélyes rajongótáborral is rendelkeztek és az első film korrekt bevételeit követően mind a büdzsé, mind a produktumot megelőző várakozás is nagyobbak voltak, mint annak előtte. Végül a két lükét immáron a kisujjukból kirázó Winter és Reeves nem is okoztak csalódást, de az, hogy maga a haláli túra milyen lett, már más kérdés.

Ash visszatért! Igen ám, csakhogy a hülyéje ugyanabba a kies-kietlen kunyhóba ruccant ki barátnőjével, Lindával, ahol már egyszer... Hoppá-hoppá, na álljon csak meg a menet! Szóval ez ugyanaz a ház, ugyanaz a barátnő és ugyanaz a Necronomicon? Mi folyik itt?! Hát ez a félnótás Ash nem tanult a 6 évvel korábban történt rémségekből? Egyáltalán hogy-hogy életben van még? Mi ez a megannyi déjá vu a sztoriban és úgy mégis miféle folytatás ez? Mivaaan?! - Ilyen és ehhez hasonló égető kérdések merülhetnének fel bennünk, ha még nem láttuk volna a Gonosz halott 2-t. De láttuk. És piszkosul élveztük.

Bill és Ted: két félkegyelmű jómadár, akiknek neve mára már fogalommá vált, mind a haverfilmek, mind pedig a kultuszfilmek berkeiben. Habár a töketlen duó kalandjai csak két film erejéig tartottak, mégis, hatásuk annál nagyobb volt. Több más filmes karaktert, példának okáért a Kevin Smith filmekben fel-feltűnő, hasonlóképpen gyökér Jay és Néma Bob párost, az ő stílusuk kialakulását és elszabadulásukat is inspirálták. A következőkben felidézzük, hogy Bill és Ted első agymenése, ez az időutazós őrület, mitől is volt olyan fenemód kúl és az ő szava járásukkal:  "Excellent!".

1981-ben a Gonosz halott gyakorlatilag Sam Raimi válasza volt a fellángoló és elharapódzó új horror-lázra: az ún. slasher filmek hódítására. Ez a végtelenül abszurd, ámde egyúttal mégis sokkoló remekmű, nem csupán, hogy kifigurázta az új zsánert, de egyszersmind utat is mutatott: mondván valahogy így kellene ezt jól csinálni, gyerekek. Utóbb az pedig már csak hab a tortán, hogy megajándékozta a filmtörténelmet, minden idők egyik legvagányabb horrorhősével, a démonok láncfűrészes kedvencével: Ash-sel.

Heti podcast tematikánk a szörnyvadász-filmeket járta körül, ezért adta magát, hogy megemlítsünk néhány olyan szörnyfilmet, amit kevesen ismernek, méghozzá nem véletlenül… Válogatásunkban olvashattok gyilkos ágyakról, óvszerekről, vaginákról, miegyébről.

2008-ban az akkortájt még relatíve az ismeretlenségből érkező, pusztán 38 éves dán rendező Nicolas Winding Refn jött, látott és letette az asztalra az első nem Dánhonban forgatott nagyjátékfilmjét, a Bronson-t.  Azt a félig-meddig életrajzi tébolyt, melyből gyakorlatilag már a bemutatását követően egykettőre kultfilm lett, olyannyira nem hasonlított (és azóta sem hasonlít) semmi másra, ami vicces és ami mozgókép. A Michael Peterson-ról, alias Charlie Bronson-ról szóló művet nem lehet és nem is szabad kihagyni: egyszerűen látni kell.

Idén 35 éves az Alien, azaz a magyarul annak idején roppant frappáns címmel megtámogatott A nyolcadik utas: a Halál. Ez a Ridley Scott által rendezett, az évtizedek során mind a klasszikus, mind a kultikus, következésképpen a "mestermű" jelzőt is kiérdemlő sci-fi horror, mára már egy megkerülhetetlen tényezővé vált a műfaj(ok) filmtörténetében. Az évforduló kapcsán (végre valahára) a hazai mozikban is bemutatásra kerülő, titokzatos rendezői változat, valamint annak finomságait kiderítendő elővettük és újra végigféltük a legendás filmet. Vigyázat: hajtás után SPOILER-VESZÉLY fenyeget.