A krimi műfajának manapság egyik legfelkapottabb ága azzal hódítja az olvasókat, hogy történelmi közegbe helyezi a cselekményt, így alkalmassá válik arra is, hogy a történetvezetésbe szőve az író bemutassa egy adott kor társadalmi visszásságait és képet fessen a választott éráról. A történelmi krimi egyik legismertebb szerzője a grúz születésű, de orosz nyelven alkotó Borisz Akunyin, akinek számos sorozatát fordították már egy rakás idegen nyelvre. Magyarországon a Fandorin-sorozattal tett szert ismertségre, melynek indító darabja, az Azazel immár a második kiadást érte meg.

Ritka, hogy egy regény egyszerre álljon páros lábbal a melankóliával átitatott realizmus talaján a felhúzott világnak és a részletesen kidolgozott karaktereknek köszönhetően, szépirodalmi igényességű szöveg legyen és még zsánerirodalmi kánonba is beleférjen. Ben H. Winters krimije, a Gyilkosság világvége előtt sikeresen behúzkodhatja a pipát mindegyik kívánalom mellé.

Az emberi társadalmat kötelékek végtelen hálója szövi át. Alapvető társadalmi normák, családi és baráti viszonyok. Törvények, melyekre felesküsznek és kimondatlan egyességek amik egy-egy félrészeg koccintás közben születnek. Ilyen cinkosság az író-olvasói viszony is. Olyan tettestársi kötelék, ami két ember között alakul ki, akik soha a büdös életben nem találkoztak, és mégis van bennük valami közös. Vagy csak két ember között, aki sosem látta egymást azelőtt a pillanat előtt, míg valaki be nem dobta a kérdést: „te láttad a True Detective-et?”, és erre a kérdése csak annyit mondanak, hogy „Baszdmeg…” (a szó pozitív értelmében). Van abban a sorozatban, ami nagyon kevés alkotásban van jelen számomra. Chinatown, BB. King - Lucille, The Bronx Kill. A cikkben a harmadik címről lesz szó. Meglepő módon ez biza képregény.

Sorozatunk második részében ezúttal is a modern horror gyökereivel foglalkozunk. Mary Shelley regénye, a Frankenstein után mostani cikkünkben a műfaj következő mérföldkövét vesszük górcső alá, amely szintén egy brit szerző, a többnyire kalandregényekkel foglalkozó Robert Louis Stevenson 1886-os kisregénye. Következzen a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete.

Egy év várakozás után elindul a True Detective második évada. Tűkön ülünk, vajon megugorja-e a soron következő évad az elsőt. Amíg ezen izgulunk, egy év távlatából próbáljuk vizsgálni az előzményeket. Szerkesztőségünk belelendült az írásba, figyelem, hosszú bejegyzés következik!

A Nyomtalanul után megérkezett Jussi-Adler Olsen könyvsorozatának második filmadaptációja Mikkel Nørgaard rendezésében. A skandinávok még mindig nagyon tudják hogy kell krimit csinálni. Nincs megalkuvás csak kőkemény leszámolás. Kritika.

A művészetek sajátja, hogy egyes témák, karakterek felvetődnek benne újra és újra, úgy nagyjából az idők végezetéig. Nem szabadulunk egykönnyen az untig ismételt Odüsszeia-feldolgozásoktól vagy a Rómeó és Júlia ihletésű csöpögésektől. Jelenkorunk egyik ilyen reneszánszát élő témája nem más, mint Sir Arthur Conan Doyle zsenialitásban felülmúlhatatlan nyomozófigurája, Sherlock Holmes valamint hű segítője és egyben krónikása, Dr. Watson.

A magyar science-fiction talán legtalányosabb darabja a 2009-es 1 című film. A Stanislaw Lem írásának adaptációját nem övezte kiemelkedő siker, nem azért mert rossz lett, hanem mert nem lett egy kifejezetten közönségbarát film. A filozófiai krimi gondolkodásra készteti a nézőt, de ha belemegyünk a játékba garantált izgalmakat tartogat számunkra ez a mű. "A valóság a szubjektivitáson múlik."

Brooklyn gonosz és sötét hely. Az ember egyedül van, örökké egyedül, senkire se számíthat, se istenre, se emberre, se kutyára. Gengszterfilm, thriller, illetve krimi ez a James Gandolfini utolsó szereplésével hamarosan mozikba kerülő amerikai film, a Piszkos pénz. Michaël R. Roskam belga filmrendező (Bikanyak) ezúttal Dennis Lehane krimiíróval dolgozott együtt, akinek ez már nem az első forgatókönyvírói munkája (Viharsziget, Drót, Titokzatos folyó).