Herkules a Disney egyik nagyon szuper meséje, sok szép dalocskával, humorral. A történet szerint Zeusz és Héra halhatatlan kisbabáját, Herkulest Hádész, az alvilág ura meg akarja ölni, és halandóvá teszi. Herkules Philoktétész, a szatír és Pegazus, a szárnyas ló segítségével próbál visszajutni az Olümposzra, időközben igazi hőssé válik. Aki valamennyire ismeri a mitológiát, nyilván már erre is húzhatta a száját, amikor megjelent a film a mozikban. A legnagyobb kérdés az, hogy a Disney miért egy olyan mitológiai alakot emelt hősévé, akinek az élete gyilkolászásból, árulásból és erőszaktevésből állt? Beleástam magam a mitológiába és újra megnéztem az általam is szeretett Herkules mesét. Összehasonlítom a két csávót, nézzük, hogyan csinált a Disney Héraklészből mesehőst!

A Frank marketingkampánya kifogástalan. Már hónapok óta csak azt hallani róla, hogy Fassbender zseniálisat alakít benne, kultfilm-gyanús alkotás lesz, őrült élményt nyújt és en bloc csodálatos mű. Röpködnek a hiper-szuperlatívuszok, amik már-már idegesítően nagyot mondanak, és inkább elidegenítők, semmint csábítók. Persze, Fassy-t illik dicsérni, meg valóban fura és abszurd a nagy fej, amiben játszik, de ez a film nem (csak) ettől különleges. Ha életedben raktál már össze Lego-várat, verted meg a szomszéd gyereket Mortal Kombatban, sportoltál, vagy alkottál valamit a semmiből, akkor fogod igazán értékelni és élvezni ezt a filmet!

Dwayne Johnson: a 21. századi Hollywood egyik titánja. Pályafutása ha nem is éppen Schwarzeneggerien mesebeli, de azért meg kell hagyni, hogy a középiskolai futballjátékosból lett pankrátor, a pankrátorból lett színész és a színészből lett világsztár röppálya már majdhogynem olyan, mint Maximus "átigazolásai" a Gladiátorban. Eme élő óriás rövidesen új szintre lép a mozikban: a filmvásznon egyenesen a görög félistenné; Herkulessé avanzsál, melynek apropóján összeszedtük az immáron több mint 1 évtizedes színészkedős karrierjének legsikerültebb darbjait. Hajtás után voilá!

25 és 30 év közötti olvasóink biztosan emlékeznek rá, hogy egykoron A majmok bolygója olyan szerepet töltött be a Magyar Televízió műsorkínálatában, mint manapság a Reszkessetek betörők a kertévéken. Míg utóbbit minden esztendőben Karácsony környékén műsorra tűzik, addig a Charlton Heston fémjelezte alkotást mindig Húsvéthétfőn – jobbára délutánonként – sugározta a királyi televízió (a Christopher Reeve-féle Supermannel egyetemben). Ugyan manapság már ritkán veszik elő a filmarchívumból, de még a számos logikai bukfence és Heston modorossága ellenére is az új majmos film kapcsán megéri kikölcsönözni a Kalózöböl Tékából.

A majmok bolygója – Forradalom kapcsán felidéztük a realisztikus sci-fi nagymesterének, Michael Crichtonnak egy korai könyvéből készült filmet, a Kongót. Azt gondolnánk, hogy az ember, aki a Jurassic Parkot írta, a dinoszauruszokon kívül más fajokkal foglalkozó műveit is sikerülhet izgalmasan és jól adaptálni. Az 1980-ban megjelent Kongó ugyan Michael Chrichton egyik legjobban sikerült kalandregénye volt, amit a 90'-es évek közepén vászonra is álmodtak, ám Frank Marshall több mint 10 évvel az Indiana Jones produceri munkája után egy ízig-vérig B-kategóriás, közel sem igazán majmos filmet készített, amin mai szemmel néha mosolyogni, vagy csak agyilag lefáradni lehet.

Robert Merle francia író, talán leghíresebb munkája a Mesterségem a halál, amit ha még nem olvastatok, mindenképpen pótoljatok de legalább ennyire szenzációs a szerző többi műve is. A Malevil, az Állati elmék és a Védett férfiak szerzője nagy formátumú figura: írt történelmi témájú regényt, sci-fit, politikai drámát és szatírát is. Robert Merlére oly jellemző módon a Majomábécé is aprólékosan boncolgatja vállalt témáját, részletesen és érzelem dúsan meséli el Chloé, a bébi-csimpánz történetét.

Darwin evolúciós elmélete óta keresik a hiányzó láncszemet ember és állat között. Amikor 50 évvel ezelőtt megtalálták Olivért, úgy tűnt, vagy egy rendkívül fejlett majomfaj első példányával, vagy egy félig ember, félig majom hibriddel találkoztak. A majmok bolygójának második része alkalmából lézerliza – félretéve evolúció ellenességét – utána járt az ügynek.

Újra jelentkezik népszerű videós rovatunk, a Roboraptor Science! Az új Majmok bolygója film kapcsán nem volt kérdés melyik szakértőnket rántjuk elő nyomban egy kis kutakodásra. Hanga Zoltánnak, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvívőjének megint sikerült elárasztania minket információkkal ezúttal az emberszabásúakról, akik amellett, hogy brutál intelligensek, olykor pedig cukik, néha "gorilla-light" üzemmódba is tudnak kapcsolni. 

Az idei nyár eddigi elég silány blockbuster-felhozatala miatt kevés várakozással ültem be A majmok bolygója franchise második előzményfilmjére – aggodalmam azonban alaptalannak bizonyult. A Forradalom látványos, egyedi világot varázsol a szemünk elé és még szól is valamiről. Ez utóbbi talán a legüdvösebb, különösen az utóbbi idők szuperprodukcióit elnézve.

A George Lucas-nak hála a köztudatba beépült "előzményfilm" terminus ismeretében jómagam is igencsak kétkedve fogadtam 3 évvel ezelőtt a hírt, miszerint a nagy klasszikus A majmok bolygója prequel-t kap. Ráadásul nem is egyet, hanem kapásból hármat... Ha nem többet. Miután az ilyesmiről ma már jól tudjuk, hogy kockázatos vállalkozás, függetlenül attól, hogy az eredeti széria alkotói settenkednek a háttérben, avagy sem, így aztán a 2011-es Lázadásról elmondható, hogy egyfajta globális szkepticizmus előzte meg a darabot. Egészen premierjéig, mikor is kiderült, hogy nem csupán az új koncepció, de a tálalása is kifejezetten élvezetes lett.