Az időutazás olyan fiktív technológia, amelyet a sci-fi írók tökélyre fejlesztettek az elmúlt száz évben. Manapság egészen hiábavalónak tűnhet ezzel kísérletezni, mivel az ismert standardok mentén haladva legfeljebb egy jó kalandregényt lehet kerekíteni. Természetesen léteznek variációk: megváltoztathatatlan múlt, időn kívüli főhős, nagypapa paradoxon, duplikáció, alternatív univerzumok teremtése, ezek közül azonban szinte lehetetlen kitörni. Az időutazás napja című magyar regény épp ezért nem is tesz rá kísérletet. Ennél valami sokkal érdekesebbet húz elő a pakliból: tömegcikké teszi a technológiát.

Már második alkalommal került megrendezésre a Roboraptor Podcast Live, ezúttal pedig egy korábban blogunk által már tárgyalt filmet: a Primert tekintettük meg. Nem egyszerű erről a filmről beszélni, de szerencsére a kiváló hallgatóság nyitott volt a párbeszédre! Ebben az évben már csak egy Live Podcast lesz, de januárban újra találkozunk! 

Amióta elindítottuk a blogot, tervezzük, hogy nemcsak videó-tudósításokat vagy podcastokat fogunk nektek készíteni, hanem már régen leforgatott vagy kifejezetten ide gyártott kisebb-nagyobb riport- és dokumentumfilmeket is megosztunk veletek. Természetesen szűken a geekoszférában maradva. Ezen filmeknek az elkészítése mindig több időt vesz igénybe, nagyobb hacacáré a szervezés, tovább tart az utómunkázás, egyáltalán teljesen más mentalitást kell elővenni ahhoz, hogy az ember egy 15 perces filmet elkészítsen. De most itt van az első, természetesen a Star Wars Episode VII első teasere kapcsán!

Bill és Ted: két félkegyelmű jómadár, akiknek neve mára már fogalommá vált, mind a haverfilmek, mind pedig a kultuszfilmek berkeiben. Habár a töketlen duó kalandjai csak két film erejéig tartottak, mégis, hatásuk annál nagyobb volt. Több más filmes karaktert, példának okáért a Kevin Smith filmekben fel-feltűnő, hasonlóképpen gyökér Jay és Néma Bob párost, az ő stílusuk kialakulását és elszabadulásukat is inspirálták. A következőkben felidézzük, hogy Bill és Ted első agymenése, ez az időutazós őrület, mitől is volt olyan fenemód kúl és az ő szava járásukkal:  "Excellent!".

Az év talán egyik legjobban várt filmje Cristopher Nolan sci-fije: az Interstellar. Az olykor 2001: Űrodüsszeiai mélységeket is megidéző pillanatok mellett jut idő egy kis elmélkedésre a kozmosz nagy titkain, megspékelve a modern család általános problémáival. Apa és lánya kapcsolat soha nem volt még ilyen "sci-fi"-sen reprezentálva, nem is beszélve arról, ha apunak nem csak a melóhelyen kell sokáig maradnia, hanem speciel egy másik galaxisban van dolga. Az Insterstellar a székhez szögez, de kellő mértékben próbára teheti az ember szívét és tudományos ismereteit a Világmindenségről. FIGYELEM! A podcast kivételesen SPOILERT tartalmazhat! Kritikánkat a filmről itt olvashatjátok!

(Spoilermentes) Az új évezred filmes messiása, Christopher Nolan már több ízben bizonyította, hogy ha a közönségnek van igénye az innováció kombinálására a minőségi szórakoztatással, akkor Ő a globális nép ideális embere. Némely korábbi, nem csupán egyedülállóan reprezentált, de felettébb ambiciózus művében (úgy mint a Mementó és az Eredet) már párszor olyan vakmerő ötleteket valósított meg, amilyeneket egészen odáig senki sem. Nincs is ez másként aktuális megaprodukciójával, a Csillagok közöttel sem, ami egyúttal a sci-fi filmek királyával, a 2001: Űrodüsszeiával  is megkísérel egy szintre emelkedni. Hogy sikerül-e? Az eredményről hajtás után.

A magyar science-fiction talán legtalányosabb darabja a 2009-es 1 című film. A Stanislaw Lem írásának adaptációját nem övezte kiemelkedő siker, nem azért mert rossz lett, hanem mert nem lett egy kifejezetten közönségbarát film. A filozófiai krimi gondolkodásra készteti a nézőt, de ha belemegyünk a játékba garantált izgalmakat tartogat számunkra ez a mű. "A valóság a szubjektivitáson múlik."

Disztópia Magyarországon! Az unalom és a kilátástalanság torát ülik meg ebben a filmben és persze ha már ott vannak, akkor sor kerül egy kis embervadászatra is. A Magyar sci-fi egyik méltatlanul elfeledett filmje Az erőd, amely finoman böködi a dekadens nyugat vélt vagy valós képmutatását. Hajtás után a filmet is megtekinthetitek, már csak azért is, mert "A golyós lőszér kérem, az egy nagyon komoly dolog!"

E heti adásunkban a hazai science-fiction filmes históriáját vesszük górcső alá, aktuális vendégünkkel, a titokzatos Igazgató úrral. A sajnálatos módon mindmág csupán vagy féltucat nagyjátékfilmet (illetve egy pár televíziós sorozatot) felvonultató termésből történő szemezgetést, első körben az 1942-ben készült, Hamza D. Ákos rendezte Szíriusszal: a legelső magyar időutazós filmmel indítjuk. Hajtás után pediglen magát a teljes filmet is megtekinthetitek.

A brit szépirodalmi és filmes hagyományt követve, Mary Shelley halhatatlan remekműve, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz időről-időre újra felüti fejét, és adott esetben új köntösbe bújtatva napvilágot lát, valamilyen formában. Így történt ez tavaly is, a második nagyjátékfilmjét jegyző Caradog W. James rendezte A gép esetében, amely ötletességével és sajátos megoldásaival szimpatikus módon igyekszik többé válni ennél, de végeredményben mégiscsak egy újkori Frankenstein és szörnye interpretációt fedezhetünk fel benne.