Manapság nem elegendő egyetlen zsáner területén alkotni, néha nem árt többet is belekeverni a pakliba. Charles Stross a Mosoda-akták sorozatban nem húzta az időt, úgy gondolta, ha már lúd, legyen ezerkilós, és úgy döntött, itt az ideje egy nagy rakással zsonglőrködni. A Pokoli archívum című nyitódarab és a hozzácsatolt A Betontehén-akció annyi műfajjal játszik egyszerre, hogy felsorolni sem lehet mindet.

Alex Garland filmje sajnos Magyarországon nem jutott el a forgalmazásig. Bánhatják, és mi is nagyon bánhatjuk, mert unikálisan szép és filozófikus science ficton, mely egy olyan témát feszeget, amely szinte már az ajtón kopogtat. Az Ex Machina nem csak arról szól, hogy mi történik akkor, ha a gépek intelligensebbé válnak mint mi, hanem arról is hogy mi tesz minket igazán emberré. Bár korlátlannak és szabadnak hisszük magunkat, mi magunk is program szerint működünk, kérdés, hogy így alkalmassak vagyunk-e olyat alkotni, amely bármikor felülemelkedhet rajtunk. Érdemes erről előre gondolkodni. Spoilerektől sem mentes elemzés-kritika cross-over következik!

Alan Turing brit matematikus a huszadik század egyik kiemelkedő személyisége volt, ő a modern számítógép-tudomány egyik atyja, korát messze megelőzve írt tudományt a mesterséges intelligenciáról, számos fontos matematikai alaptézist fektetett le és nem mellesleg évekkel rövidítette le a második világháborút azzal, hogy csapatával megfejtette a nácik feltörhetetlennek vélt Enigma kódrendszerének titkát. A brit kormány pedig hálából kémiai kezeléssel kasztrálta őt és öngyilkosságba kergette 41 éves korára. Az ország szégyenfoltját helyretenni igyekvő film szép tisztelgés egy nagy ember előtt és egy elsőrangú dráma a világháborút nyögő Anglia igényes korrajzával.