Alan Turing brit matematikus a huszadik század egyik kiemelkedő személyisége volt, ő a modern számítógép-tudomány egyik atyja, korát messze megelőzve írt tudományt a mesterséges intelligenciáról, számos fontos matematikai alaptézist fektetett le és nem mellesleg évekkel rövidítette le a második világháborút azzal, hogy csapatával megfejtette a nácik feltörhetetlennek vélt Enigma kódrendszerének titkát. A brit kormány pedig hálából kémiai kezeléssel kasztrálta őt és öngyilkosságba kergette 41 éves korára. Az ország szégyenfoltját helyretenni igyekvő film szép tisztelgés egy nagy ember előtt és egy elsőrangú dráma a világháborút nyögő Anglia igényes korrajzával.

Elsőként a főszerepet alaktó Benedict Cumberbatch-t kell kiemelnem, aki óriási energiát fektetett abba, hogy a brit kódfejtőt a lehető leghitelesebben formálja meg, kezdve azzal, hogy Turing eredeti fogsorának pontos mását hordta a forgatás alatt - nem rendezői kérésre, hanem önszántából. Cumberbatch saját bevallása szerint a film egyes jeleneteinek forgatása alatt sírógörcsöt kapott és le kellett állni, annyira a beleélte magát Turing szenvedésébe.

A színész játéka első blikkre ismerősnek tűnhet, hiszen ezt a fajta arrogáns, saját intellektuális felsőbbrendűségében megingathatatlan, emellett furcsa humorú karaktert már láthattuk tőle például a méltán népszerű Sherlock tévésorozatban, a cselekmény előrehaladtával azonban az alakítás több dimenzióssá válik, ahogy megismerhetjük a zsenit hús-vér emberré tevő sebezhetőségét.Az összes főbb szereplő valóban létező alakokat formál meg, nincs ez másképp a női főszerepet játszó Kiera Knightley-val sem. A színésznő lubickol a kor női konvencióit felrúgó, szintén matematikus/kódfejtő Joan Clarke, véleményem szerint meglehetősen hálás szerepében, még ha alakítását nem is gondolom Oscar-jelölést érően kiemelkedőnek. A többi szerepet is patinás brit színészek keltik életre, egyikük a Trónok Harcából lehet ismerős (Charles Dance) másikuk a Downton Abbey-ből (Allen Leech), de mindannyiukban közös, hogy a rájuk osztott szerepet kellő komolysággal és érzékenységgel alakítják, remek muzsikával kísérik a két szólistát.

Nem kimondottan meglepő, hiszen megszokhattuk már a nagyszabású brit történelmi drámákban, de ettől még említésre méltó az az aprólékos figyelem, amivel a film a kort életre kelti. Az összes szobabelső, ruha és autó pompásan mutat és árasztja magából a negyvenes évek hangulatát, akárcsak az időről időre látható eredeti híradófelvételek, vagy hallható rádióbeszédek Churchilltől és VI. Károly angol királytól (amiről ugye 2010-ben hasonló komolyságú drámát forgattak A király beszéde címen).A cselekmény maga viszonylag szorosan és hűen követi Turing életpályáját, elsősorban persze a világháború éveire koncentrál, mialatt az MI6-nek dolgozó szupertitkos kódtörő csapatot vezette a tudós és megépítette azt a gépet, ami végül képessé vált a nácik kódolt üzeneteinek desifrírozására. A Cristopher névre keresztelt gép filmben megjelenő mása a stáb saját bevallása szerint nagyobb és impozánsabb lett, mint ahogy az a valóságban kinézett, de hát ebben nincs semmi meglepő. Áldozni kell a filmezés isteneinek oltárán, ahogy áldoztak a film készítői olyan apró történelmi hűtlenségekkel is, amik fokozzák a drámai hatást, segítik a történetmesélés gördülékenységét. A filmben például Turing egymaga ír levelet Churchillnek, hogy megkapja a szükséges anyagi támogatást és a csapat addigi vezetőjét leváltva ő kerüljön a projekt élére, miközben a valóságban a kódfejtő csapat közösen küldte a levelet, már egy célért küzdve.

Turing meghurcoltatásának az okát szándékosan hagytam az írásom végére, mivel a film is viszonylag későn vezeti be az erre magyarázatot adó, de annál fontosabb történetszálat. Így aki nem ismeri Alan Turing történetét és nem ebből a cikkből szeretné megtudni a teljes sztorit, az ne olvasson tovább, hanem ugorjon az utolsó bekezdésre, mert modjuk így: spoilerek következnek.

Turing ugyanis meleg volt, híres gépét is iskoláskori, első szerelméről nevezte el Cristophernek, szexuális preferenciáit azonban titokban kellett tartania, akkoriban ugyanis az ilyetén hajlamokat a törvények szigorúan büntették – börtönnel, vagy a különösen kegyetlen libidócsökkentést okozó hormonos injekciókúrával, aminek Turing is alávetette magát, mivel a fegyházból munkáját nem folytathatta volna. Más kérdés, hogy kódfejtői tevékenységét így sem folytathatta, még az Egyesült Államok is megtagadta számára a beutazást az ítélet után, egyedül akadémiai tevékenységet végezhetett. Bűne tehát a homoszexualitás volt, amit a még Churchill által is méltatott háborús hőstettei sem tudtak ellensúlyozni (konkrétan úgy nyilatkozott az államférfi, hogy SENKI erőfeszítései nem értek annyit a végső győzelem elérésében, mint Turingé). 2009-ben Gordon Brown brit miniszterelnök is nyilvános bocsánatot kért a Turinggal történtekért, majd óriási internetes kampány kezdődött a tudós nevének tisztázásáért, ami most decemberben azzal fejeződött be, hogy II. Erzsébet királynő posztumusz kegyelemben részesítette bűnéért. A homoszexualitás bűnéért. A film végén megjelenő feliratok nem csak erről, hanem arról is sokkoló számadatot adnak, hány meleg férfit ítéltek el Angliában homoszexualitás vádjával, az emberben pedig felmerülhet a kérdés, nekik ki fog utólag megkegyelmezni? Vagy az utólagos kegyelem csak azoknak a melegeknek jár, akiknek sikerült megváltoztatni a történelem folyását? No mindegy, erről gondoljon mindenki azt, amit akar. Spoilerek vége.

A film számos egyéb apró utalással emlékezik meg Turing azon érdemeiről, amik nem fértek be a film cselekményébe, mint a tudós lakásában látható teknőspáncélok, melyeknek tanulmányozásával tett a genetikai kódolás és az evolúcióelmélet szempontjából fontos megállapításokat, vagy a Cumberbatch által hordott lineáris geometriai mintás ruhák, melyek a későbbi számítógép-mérnöki tevékenységére utalnak. Összességében tehát a Kódjátszma egy komplex, több idősíkon játszódó, történelmi dráma, hol kicsit lassú, hol kissé kimért, amolyan „angolos”, de méltó emléket állít annak az embernek, akinek a munkássága megszámlálhatatlan emberéletet mentett meg a II. világháború alatt, és akinek köszönhetően meghódíthatták világunkat az olyan modern számítógépek, mint amin ez a cikk is íródott. 

Kódjátszma (Imitation Game) – Színes, magyarul beszélő angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014
- Értékelés: 10/8 raptor
- Rendező: Morten Tyldum
- Szereplők: Benedict Cumberbatch, Kiera Knightly, Matthew Goode, Charles Dance


Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!