Folytatjuk az idei legvárósabb, nem csak geekfilmeket felvonultató 40-es toplistánkat. Már az előző 20-asban is akadtak finomságok, de a nagyágyúk, a gigafilmek, azaz a 2015-ös elit, csak eztán következnek!

Majd amikor milliárdos cégbirodalmunk egyik fürdőmedencével megtámogatott irodájából számolgatjuk a ropogós bankókat, megmosolyogva fogunk visszagondolni a kezdeti évekre, amikor még egy 10 000-es olvasottságot hozó bejegyzéstől is majd kiugrottunk a bőrünkből. Avagy lássuk, mitől gerjedt be idén leginkább a honi geek társadalom!

Bár úgy tűnhet, hogy a médiát, az információ-áramlást és a globalizációt már minden oldalról megkritizálták, Az éhezők viadala harmadik részének első felvonása még az eddigieknél is érzékletesebben veszi elő a kérdést. Ugyan ezúttal is a személyesség és a nyilvánosság közötti nagyon vékony határvonalat veszi górcső alá, bekerül a rendszerbe a jelkép szerepe mint az eseményektől függő változó tényező vizsgálata is.

J. K. Rowling Harry Pottere óta minden filmstúdió meg akarja találni a maga aranytojást tojó szériáját, olyan alkotások formájában, amelyek könyvverziója már meghódította a tinédzserlelkeket (értsd: bejáratott brand), és bízvást sokakat vonzana be a mozipénztárakhoz is. Ezek zömében a kamaszkori elveszettség, önkeresés, coming of age tematikáját járják körül, nem túl hétköznapi köntösbe (többnyire valamilyen disztopikus, sci-fi, avagy okkult környezetbe) helyezve. A távolról sem jól sikerült Az emlékek őre premierje kapcsán összegyűjtöttük azokat a kimondottan young-adult regényekből készült filmeket a 2000-es évekből, amelyek kritikai fogadtatása, és jegyeladási statisztikái mutatják, egy bestseller alapvetően nem predesztinál gigahasznot, ha a film szar.