Úgy tűnik Hollywoodban képtelenek már az eredeti szkriptek megírására! (értelmiségi hiszti vége). Soha nem volt szokatlan, hogy egy sorozat nagyjátékfilmmé transzformálódik, hogy jól/rosszul sül el, azt mindenki döntse el maga. De, hogy egy klasszikus filmes alapmű sorozattá mutálódjon észrevétlenül, legalább olyan fontos mérföldkő a tévézés történetében, mint amikor egy sorozat nagyjátékfilmes lezárást kap. Például emlékszik valaki a Firefly-t lezáró filmre? Tán nem is baj. Na de vissza repít-e az időbe a 12 majom?

1997-ben a Nikita, 1992-ben a Highlander, 2004-ben a Stargate, 2008-ban a Terminator: The Sarah Connor Chronicles, 2011-ben a Teen Wolf, 2013-ban a Bates Motel és a Hannibal, 2014-ben a The Librarian szombaton pedig a 12 Monkeys érkezett a tévék képernyőjére. E díszes felsorolásból is látszik: nem szokatlan dolog egy bizonyos értelemben vett klasszikusnak vélt filmet tévéképernyőre adaptálni. Ugyanezt tolja a Tell Tale Games, csak ott sorozatokat/filmes franchise-okat adaptálnak videojátékká. Nem ördögtől való, de felmerül a kérdés: érdemes-e?

Most egyenként nem fogok végigmenni a fent említett sorozatokon, java részükkel szemben csúnya prekoncepcióim van egyébként is… Másfelől a jelenséget sokkal inkább érdemes egészében vizsgálni majd ezeket a pontokat ráhúzni külön-külön az adott sorozatokra. Azt azért leszögezhetjük, hogy a filmekből adaptált sorozatok célja: a jól bevált mozifilm hátán felmászva dicsőségbe vezetni a franchise-t.

Viszont meg kell küzdeniük néhány problémával, melyek a következők:           

1. Vissza kell adniuk az eredeti film hangulatát, látvány-világát, szabályrendszerét.   
2. Az eredeti filmben lévő (tételezzük fel, hogy jó) színészi munkát, a sorozat szereplőinek is hoznia kell. Nem beszélve a forgatókönyvről és a rendező munkájáról. 
3. Ki kell szolgálni a film eredeti rajongóit belterjeskedés nélkül, mégis izgalmasan, úgy hogy az új közönség számára is érthető legyen minden.        
4. Ha egy sorozat mégsem követi a fentieket, akkor az alapkoncepciót úgy kell újraértelmeznie, hogy tisztelettel és méltósággal nyúl az eredeti filmhez és jó indokot talál rá, hogy miért helyezi más keretrendszerbe az eredeti történetet vagy miért gondolja kiegészítendőnek.
A SyFy által életre hívott 12 majom sorozat arra koncepcióra épít, amire Terry Gilliam is. Óriásbrutál vírus 2043-ban, valakik visszaküldenek egy magát Cole-nak hívó fickót 2013-ba (a filmben: Bruce Willis – James Cole 1990-ben) akinek meg kell ölnie egy Goines nevű víruskutatót (a filmben: Brad Pitt – Jeffrey Goines, akinek az apja víruskutató), hogy megakadályozza a halálos vírus terjedését. Ebben segítségére lesz dr. Cassandra Railly (a filmben: Madeleine Stowe - dr. Kathryn Railly). Gyors expozícióban minden alapadatot megkapunk Cole tolmácsolásában (melyeket fentebb ismertettem) mielőtt az őt és a doktornőt üldöző rendőrök lábon lövik majd a történet két évvel később ott folytatódik, hogy Cole lőtt sebbel a lábán újra megjelenik a doktornőnek. Rövid, érdektelen és minden izgalmat nélkülöző nyomozás után elkapják, akit el kell kapni, Cole visszaidőutazik 2043-ba és semmi nem változik… Vetődik hát fel a kérdés: mi az úristen történik ebben a terrygilliam-mentes new wave-es 12 majomba? Nem beszélve a film végén, vadul az elmegyógyintézet egyik szobájának falára firkáló Jennifer Goines-ról aki ki a csudi ebben a kifakult Kill-Bill szerelésben?
Szeretnék köszönetet mondani szerkesztőkollégámnak, Dr. Hardlove-nak, hogy nem keltett fel midőn elaludtam a pilot epizódot nézve, így kvázi másfélszer is megtekintve a részt, bátran kijelenthetem: unalmas volt. A fenti négyes-szabályrendszert hívva segítségül pedig rávilágítanék, hogy miért is.

1-es pont: Az új évezred trendjéhez mérten sem túl látványos az új 12 majom. A korrekt operatőri munka (amit egy átlagosan képzett végzős hazai operatőr is prezentálna) nem teszi egyedivé a karaktereket, se a világot amiben játszódik, nem húzza alá a történéseket semmilyen kamera trükkel. Ami nem is lenne baj, ha egy egzisztencialista időutazós dráma lenne, amit három ember egy asztalnál ülve megbeszélget. De a szereplők folyton jönnek-mennek, érzelmileg nyilvánulnak meg és a 2043-as jövő kb. úgy van ábrázolva mintha a Csepel Művek egyik elhagyatottabb gyártelepén forgatták volna.
Értem, hogy divatos ez a realizmus, de amiért többek között beleszerettünk Terry Gilliambe az a csak rá jellemző elborult groteszk, kicsit cyberpunkos roncs-technológia. A sorozatban pedig – az új évezred trendjéhez mérten – az időgép egy nagy kék henger közepén egy székkel ami ha működik: nagy, kék és világít. Ami a szabályrendszert illeti, spoiler-mentesen: ugye az Időzsaruban volt, hogy ha két, egymással azonos tárgy egy időpillanatban érintkezik egymással akkor… Felrobbannak?
2-es pont: A valaha Pyroként mutánskodó Aaron Stanfordról ez volt az első benyomásom: mit keres itt Géczy Dávid? A második pedig az, hogy Géczy Dávidot már láttam színészkedni, és amellett, hogy legmélyebb tiszteletem élvezi filmesként, színészként semmiképp. Ebben is hasonlítanak egyébként Aaron Stanforddal, Pyroként kiválóan gonoszkodott abban a pici szerepben Magneto oldalán, de a hátán nem képes elvinni egyedül egy 50 perces epizódot.
A doktornőt játszó Amanda Schull szép. És nagyon szexin guggol magas sarkúban. És amellett, hogy szép és nagyon szexin guggol magas sarkúban még a stylistja sem rossz. De sajnos folyton az a benyomása a nézőnek, hogy nem nagyon érti mi zajlik körülötte és nem lehet eldönteni, hogy a színész vagy a karakter értetlenkedik-e. De tényleg szexin guggol magas sarkúban!
3-as pont: A film rajongóinak javaslom, hogy ha nem nézték meg a filmet 2043-szor, ahogy ennyiszer én sem, akkor pótolják, mert meggyőződésem, hogy az alkotók NAGYON sokat utalnak a filmre. Valószínűleg tényleg, viszont ezeket olyan ügyetlenül erőszakosan teszik, hogy még azok is felfogják akik nem látták a filmet, hogy a „12 majom hadsereg” kifejezés sokszori ismételgetése összefüggésben állhat a címmel. Sajnos viszont csak egy nagyon rövid jelenet erejéig veszik elő a különböző időparadoxonokat és úgy, hogy biztosan csak azoknak fog mondani bármit is, akik 2043-szor látták a filmet. És ha azt gondolná bárki, hogy ezek szépen misztikusan vannak előadva az téved: néhány dátum, néhány név, sok-sok paradoxon felsorolása csak a fentebb említett Időzsarut idéző robbanásban kulminálódik.
4-es pont: Egyelőre úgy tűnik, hogy a SyFy őszintén szeretné újraértelmezni a filmet, viszont a fentebb felsorolt dolgok miatt egyelőre bizalmatlan vagyok. Nem egészen érthető például, hogy szeretnék-e összekapcsolni a sorozatot a filmmel vagy teljesen rebootolják az egészet. Mindkettő állítás mellett tudnék érvelni. Korunk egyik legégetőbb világméretű problémája (amúgy sok-sok film óta) a mindenkire nagyon halálos szupervírus elszabadulása… nem! Korunk legnagyobb problémája a terrorizmus. Ha például a sorozat ki tudja játszani a „12 majom hadsereg” képében a terrorizmus kártyát, akkor látok némi esélyt arra, hogy valóban reflexív és aktuális legyen. Sajnos ez a halálos vírus izé már koránt sem olyan rettentően félelmetes, mint egy videó az ISIS-től amiben újságírók fejét vágják le. Bár erre egyelőre nincsen konkrét utalás, a sorozat egyik ütőkártyája lehet a terrorizmus-veszély interpretálása.

Javaslom, hogy bárki aki belevágna a sorozatba mindenképp nézze meg a filmet mert annak ismerete nélkül csak bosszankodni fog az ide-oda utalgatások érthetetlenségén és látszólagos következetlenségén. Amanda Schull magassarkúban guggolása pedig tényleg figyelemre méltó! És záróakkordként nézzék meg ezt az apró humoreszket melyet két ismert film címe ihletett! Köszönöm!

12 majom (12 Monkeys - színes, amerikai sorozat, 50 perc, 2015)

- Értékelés: 10/4 raptor
- Szereplők: Aaron Stanford, Amanda Schull, Noah Bean

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!