Bár a cím miatt sokan – köztük a cikk szerzője is – kételkedett a harmadik X-men animációs sorozatban, a Wolverine and the X-Men mégis jött, látott és győzött. Pár év elteltével újra elővettük, leporoltuk, és megnéztük, hogy teljesít. Jelentjük: ugyanúgy.

Az 1981-es Days of Future Past (Chris Claremont, John Byrne), minden idők egyik legnépszerűbb mutánstörténete. Ebben a történetben érezhető először az X-Men sorozat felnőtté válása, tudatos társadalomformálásra törekvése. Tényként kell kezelni, hogy a most megjelenő film (kritika: itt) rengeteg dologban eltér a képregénytől, de mégis, a történet magját és mondanivalóját megtartották a film alkotói, így egy igen csak jól sikerült X-Men történettel lettünk gazdagabbak. Meg kell jegyeznem, hogy értem én, hogy a Hugh Jackman mennyire fasza Wolverine, de örülök, hogy ez a filmes adaptáció kivételesen nem úgy lett alakítva, hogy kizárólag felé konvergál. De elég a szócséplésből, inkább nézzük meg, hogy miért is lett olyan népszerű ez a pár nyomtatott papírlap.

Igencsak felfokozott várakozás övezi az X-Men - Az eljövendő múlt napjait, amit szerencsére a némi pillangóhatással megspékelt nagyívű, eseményközpontú történet be is vált. Bryan Singer műve úgy epikus, hogy közben nem rombolja le a vásznon a fél világot. A Bosszúállók franchise kihívóra találhat. (Ezen az eseményen személyesen is kivesézzük!)

Az X-Men - Az eljövendő múlt napjaira (kritika: itt), illetve rajongói napunkra készülődve mindenféle szexista felhang nélkül összeállítottuk az X-men-filmek legattraktívabb mutánshölgyeit, külsődleges jegyeik mellett különleges képességeiket is vizsgálva. Mondd, te kit választanál egy randira?