Az év végén szokás a top 10-es lista. Kedvenc blogunk (Roborapcsi) hasábjain is rengeteg ilyet olvashattok. Megmondom őszintén, hogy személy szerint nem igazán kedvelem ezeket a listákat: egy, mert nem tudok feltétlen rangsorolni, másodlagosan, pedig azért mert mire megírok egy listát, a végére változik a véleményem és kezdhetem elölről. Viszont két bejgli és ajándéktépés között eltöprengtem azon, hogy melyik képregényt olvastam idén a legszívesebben, és melyik volt az sorozat, ami a legnagyobb csalódást okozta. A „leg” jelzővel illetni valamit soha sem könnyű, főleg, hogyha valami az ember szívéhez közeli dologról van szó. Egyik sorozat sem idén indult, de véleményem szerint mind a kettő meghatározó füzetek együttese, így, vagy éppen úgy. Na de elég a pettingből, lássuk a minilistát!

A DC animációs sorozatai mindig is különleges helyet foglaltak el a szívemben. Kis lurkóként számolatlan órát töltöttem el az akkor még angol nyelven sugárzó Cartoon Network előtt, ahol kedvenc hőseimet láthattam jobbnál jobb sorozatokban. Már-már úgy tűnt azonban, hogy elfogytak az ötletek a DC animáció házatáján és lassan a múltba vész dicsőségük. Aztán jött Greg Weisman és úgy felkavarta az állóvizet a Young Justice-szal, hogy még most is örvénylik... illetve örvénylene, ha a CN nem húzta volna ki a dugót. De rossz hasonlatok helyett inkább vegyük az elejéről.

Idén ősszel indul a DC univerzumépítő terveinek következő állomása, a Gotham című sorozat a FOX-on, amelyből megismerhetjük a jóöreg Gordon felügyelő (itt még nyilván fiatal és csak nyomozó státuszú) előtörténetét, megspékelve némi gyerek Bruce Wayne-nel, kislány Poison Ivy-val, illetve Macskanővel, nameg nyikhaj Pingvinnel és Riddlerrel. A friss trailer kellően statikus képeket rejt, és nem derül ki az sem, vajh’ milyen korosztályt kíván majd kiszolgálni, de a benne fellelhető erőszak (remélhetőleg) azt sejteti, ha ugyan Batmant nem is kapjuk meg, de van rá sansz, hogy kicsit még komolyabb, realisztikusabb gothami alvilágot ismerhetünk meg. Meglátjuk…

A képregényvilág egyik legikonikusabb alakja idén lett 75 éves, így megérdemli, hogy valaki végre elmesélje, honnan jött (MEGINT), miként lett azzá a gótikus detektívvé, akit már nemcsak a médium rajongói, hanem a Christopher Nolan-féle filmek után majdnem az egész világ istenít. A képregények kiadása egy hatalmas iparág, amit fellendített az ezen nyugvó filmek megfékezhetetlen gyártása – nem a Ződ „majdnem Deadpool” Lámpásra gondolok –, és tisztában kell lenni eme médium pénzügyi vonzatával, DE azért mindennek vannak határai! A Scott Snyder féle új eredettörténet sokaknál teljesen jogosan veri majd ki a biztosítékot.