Május 4-e jeles nap a Star Wars-rajongók körében. Ezen a napon ugyanis minden sith és jedi-lovag, fejvadász, lázadó vagy birodalmi erő félreteszi nézeteltéréseit és egy dologra koncentrál: a franchise szeretetének méltó kifejezésére! Így tettünk mi is a blogon, visszaemlékezünk miért is szerettük meg annyira a Star Wars-t! MAY THE 4TH BE WITH YOU!

Mr. Rabbit: "A SW világával 11-12 éves koromban ismerkedtem meg. Akkor ugyan még nem fogtam fel filmtörténeti jelentőségét de annyi leesett, hogy ez kicsit menőbb mint bármi amit addig láttam. Annyira imádtam, hogy elloptam a húgom Ken babáját, befestettem a haját szőkés-barnára, a kezébe pedig foszforeszkáló festékkel bevont hurkapálcából készítettem fénykardot. Így lett egy barbie-baba méretű Luke Skywalkerem és emiatt hihetetlen menő voltam a suliban. Ja és néhány évvel ezelőtt készítettem egy rövid doksit a magyar SW rajongókról."

Dr. Hardlove: "A Csillagok háborúja az egyik első filmélményem. 6 vagy 7 éves lehettem, amikor apámmal megnéztük moziban, és ugyanaz a libabőr volt rajtam akkor is, mint néhány hete, az új SW-trailer érkeztekor. Fakadóan abból, hogy Ukrajnában nőttem fel, a filmet orosz hangalámondással néztem végig, és alig értettem belőle valamit. Apám persze folyamatosan fordított egy-egy részt a film közben, a mögöttünk, mellettünk ülők nagy-nagy örömére. Emlékszem, még sokáig beszélgettünk róla, hogyan lehetnék én is Jedi, és az esti elalvás előtt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek gondozásában megjelent regényváltozatból olvasott szemelvényeket."

szinonimája. Hogy miért? Természetesen nemcsak azért, mert az V. epizód messze kiemelkedik a saga összes felvonása közül, de azért is, mert jómagam annak idején azt láttam először. Ráadásul németül! Arról speciel már fogalmam sincs, hogy ez hány tizen- vagy huszonévvel ezelőtt történt, illetve az is csupán dereng, hogy a Pro 7 jóvoltából estem át az SW-keresztségen, de magára a rácsodálkozásra és az 'elsőlátásraszerelem' effektusra tisztán emlékszem. Utóbbinál csupán a Vader karaktere iránt azon nyomban kialakuló határtalan rajongást éltem meg elsöprőbbnek, pedig gondolhatjátok, hogy a számomra totál érthetetlen deutsche szinkron még a magyarnak sem ért a közelébe, nemhogy James Earl Jones mesteri előadásának. Azóta persze abszolváltam a trilógia többi részét is (nem kevésszer), de nálam sem az Új remény, sem A Jedi visszatér - az előzmény-installációk meg pláne - nem érhetnek minden idők legtökéletesebb sci-fijének a nyomába."

Lézer Liza: "Amikor kb. 8 évesen a lakásunk közelében lévő videótékások nekünk ajándékoztak három sárga borítós dobozt, még nem sejtették a szüleim, hogy pár nappal később partvisokkal fogunk randalírozni kis lakásunkban jedit játszva a testvéreimmel. A matricagyűjtésnek nagy divatja volt épp, és iszonyú mennyiségű Star Wars matricám volt a kiskutyás albumomban. Az egy dolog, hogy egész gyerekkoromban szerelmes voltam Han Soloba, de azért növesztettem a hajam, hogy olyan legyen, mint Leia hercegnőé. És ewok plüssöm is van. De amúgy tök normális vagyok."

Monsieur Lacombe: "5 vagy 6 éves lehettem, amikor apukám sorban hordott haza mindenféle másolt videókazettákat. Ha jól emlékszem szinte egy hétvége alatt került terítékre a Star Wars IV. a 2001 Űrodüsszeia, és az Alien is (utóbbinak csak az elejét nézhettem meg legális körülmények között). Erős és meghatározó időszak volt a kulturális fejlődésemben. A Csillagok háborúját végül egy idő után már szinte havi rendszerességgel kellett kölcsönkérni miattam. Szerencsés év következett, mert ekkor adták ki az eredeti trilógiát még a digitális felújítás előtt, THX hanggal, rövid időn belül a polcomra kerültek végre a saját példányok (persze szépen sorjában). Ekkortájt legalább egy évig játsztottam a Rebel II.-vel PC-n, ami egyike volt az első számítógépes játékoknak is, amik elém kerültek."

 Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!