Manapság nagyon nehéz feladat jó meseregényt írni. Nem a mesés elemek halmozása bonyolult, hanem az, hogy valami igazán eredetit alkosson a szerző. Lakatos Istvánnak ezt második regényében csuklóból sikerült megoldania. Nem csupán a legkisebb királyfi történetét olvashatjuk ezredszerre, hanem kapunk mellé jó adag humort, elképesztő lényeket, szerethető karaktereket és – ami a legfontosabb – egy pöpecül összerakott clockpunk világot.

Az Óraverzum sorozat első kötete, amely a Tisztítótűz címet viseli, a hatalmas Világgép nevű naprendszerben játszódik, aminek különlegessége, hogy az egészet egy mechanikus óramű tartja össze és forgatja. A Seon nevű bolygón él a félárva Mirkó királyfi, aki nyolcéveshez méltó módon, csínyek sorozatát követi el nap mint nap. Egyetlen barátja a nagynénje, Szaffi, míg apja, a király egyáltalán nem hajlandó érintkezni vele. Gyökeres változást hoz a szürke mindennapokba, amikor ezrek érkeznek léghajóikon a többi bolygóról a Seonra, hogy megnézzék az óriási, lebegő férgekre emlékeztető légfellérek vonulását.

A könyv legnagyobb erőssége maga az aprólékosan felépített univerzum. Lakatos István gond nélkül pakol bele elborult dolgokat a világba, úgy, hogy a fokozatos információcsepegtetés közben semmi nem megy a már kész(nek hitt) szabályrendszer kárára. Egyaránt belefér a furcsa sámán, aki bebábozódik és pillangóként repül el, valamint a bolygót tartó fémkar belsejében élő Ludvik bácsi, aki néha telefonál a Seonnal.

A karakterek szintén egytől-egyig remekül ki lettek találva. Még ha egy felnőttnek gyakran irritáló is lehet Mirkó rosszgyerek viselkedése, a hobbigépész-lángszórózsonglőr Szaffi néni és a huszártisztből komornyikká avanzsált Jeromos úr párosa akkor is bevonzza az olvasót. A mellékkarakterekről nem is beszélve. Eszméletlen jó poénok épülnek a három társalkodónőre, akik annyira egyformák, hogy ők sem tudják, melyikük kicsoda voltaképp, de szuper lett a pszichopata gyilkos (már-már Édes Anna-paródia) komorna, Berta asszonyság, az alkoholista Pongrác király és a vándorcirkusz szörnyshow-szerű művészgárdája egyaránt.

A könyvet kinyitva eléggé szembetűnő, hogy az író ért ahhoz, hogyan kell mesét írni. Azt feltételezhetjük (és jogosan), hogy a legkisebb királyfi-sztori elsődlegesen a felnőtté válásról szól. Ez így is van, csakhogy ennél sokkal több rejlik a regényben: felnőtt fejjel olvasva egészen tragikus azt látni, hogy egy nyolcéves hogyan veszíti el a gyerekkorát. És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol fel kell sorolni a gyengeségeket.

Az Óraverzum annyira szól minden korosztálynak, hogy nem igazán szól egyiknek sem. A felnőtt olvasót könnyedén ki lehet zökkenteni Mirkó rosszaságainak hosszas taglalásával, az ehhez kapcsolódó undorító és fárasztó poénokkal, mint ahogyan azzal is, hogy a cselekmény hajlamos leülni, arról nem is beszélve, hogy igazán csak a közepe körül indul be. Igaz, onnantól meg sem áll a végéig. Ezzel szemben egy tízes évei elején járó gyerek valószínűleg semmit nem fog fel az idősebbeknek szóló mély emberi drámából, a királyfi súlyos problémákkal küszködő családi életéből, a karakterek realisztikus fejlődéséből vagy a regény enyhe feminizmusából, nem is beszélve a Jelenések könyve mottónak kiszedett passzusáról. Azzal pedig, hogy körülbelül fejezetenként halnak meg emberek szörnyű brutalitással és még a szexualitásra is kapunk elejtett utalásokat, csak azt éri el a szerző, hogy a szülő kétszer-háromszor is megfontolja, hogy egyáltalán a gyerek kezébe merje-e adni a kötetet.

Kétségtelen, hogy Lakatos  István előző ifjúsági regénye, a Dobozváros nem küzdött ilyesfajta nehézségekkel, jóval könnyebben megtalálta a maga olvasótáborát, ennek ellenére nem lehet csak úgy kijelenteni, hogy a Tisztítótűz elvetélt próbálkozás lenne arra, hogy csokorba fogja maga körül a különböző generációkat. A regény megkísérli, elbukik, de azért az agyam hátsó részében mégis ott motoszkál, hogy megvegyem egy tízévesnek. Remélem, az író meglépi majd ugyanezt az Óraverzum következő darabjával, mert kicsivel kifinomultabb arányérzékkel dolgozva még akár sikerülhet is. Az biztos, hogy én drukkolni fogok.

Lakatos István: Óraverzum - Tisztítótűz
- Kiadó: Magvető Kiadó
- Kiadási év: 2014
- Oldalszám: 264
- Értékelés: 10/7 raptor

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!