Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

Az a keserű igazság, hogy Ridley Scott ezt a filmet nagyon eltolta. Nem kicsit, nagyon. Olyannyira, hogy még a mester hozzám hasonló tisztelői is csak álmélkodni és sűrűn sopánkodni fognak majd az alkotást nézve, miután az nem egyszerűen több sebből vérzik, de úgy rossz, ahogy van. Utólag azt kell mondanom, hogy az Exodus, ez a biblikus bóvli oly módon fog bevonulni a filmtörténelembe, mint a 2014-es év egyik legvárósabb ígérete, ami végül a legepikusabb melléfogásnak bizonyult. Kapkodó, elnagyolt történetvezetés, bűnrossz dialógusok és halovány, jóformán a nullával egyenlő harci jelenetek: ez az Istenek és királyok, amit most jól szétcincálunk.

exodus_main.jpg

Úgy látszik, hogy a rabszolgaság embertelenségéről és szörnyűségeiről szóló, díjátadókra készített filmek mellett, mostanság a bibliai történetek adaptálásának is trendje van Hollywoodban. Míg az egyik kategória keretében az évek során olyan "remekművek" készültek, mint A segítség, a Django elszabadul és a 12 év rabszolgaság, addig az másikat egyelőre csak Darren Aronofsky Noéja erősítette, mint jó példával elől járó. Igaz ugyan, hogy az utóbbi még nem volt készen, amikor Ridley Scott már belefogott az Exodus forgatásába, de mindenesetre valami formulára ráérezhetett az öreg mester (és filmes sleppje). Merthogy az semmiképpen sem lehet véletlen, hogy legújabb eposzában éppen az a két faktor ötvözete dominál, ami a fent említett alműfajokat definiálja, azaz a rabszolgaság és a biblikusság. Ilyen szempontból sikerült is Scottnak megtalálnia az ultimate tökéletes sztorit, amiből remek blockbustert lehetett (volna) varázsolni.

A zsidók Mózes vezényelte kivonulásának és hazatalálásának meséjében, eredendően minden adott volt a sikerhez: faji megkülönböztetés, istenfélés, monumentalitás, pozitív-negatív hősös ellentétpár és persze rabszolgaság, a tetejébe pedig az egészet pofás, óegyiptomi köntösbe lehetett öltöztetni, amit az egzotikuma miatt világszerte mindenki imád (lásd: A múmia-filmek). Scott a Gladiátor óta produkált, kevésbé (jól) sikerült kosztümös filmjei, mint az ugyancsak roppant vallásos Mennyei királyság, és a 2010-es Robin Hood után, végre újfent valami pompázatosat és tényleg epikusat tehetett volna le az asztalra. Csakhogy nem azt tette. Helyette összekalapálta ezt a panelekből építkező, vontatott maskarabált, ami annyira kommersz lett, hogy az ember szinte hiányolja a filmből a Michael Bayt idéző rendszeres product placementeket. Még szerencse, hogy a történet nem a mában játszódik...

exodus_001.jpg

Az Exodus cselekménye szerint Ramszesz (Joel Edgerton) és Mózes (Christian Bale) jó barátok, már gyermekkoruktól fogva, hiszen együtt nőttek fel. Természetesen Mózes vér szerint ugyan nem tagja az uralkodói családnak, amelynek I. Széthi fáraó (John Turturro) a feje. Ennek ellenére mindenki nagyon csipázza a néhai tábornok fiát, aki apja nyomdokait követve, felnőve ugyancsak tábornokká avanzsált. Megjegyzem úgy, hogy a fáraó kegyeltje, aki bevallottan jobban is szereti őt a fiánál, nem volt nehéz... Szóval a két "ifjú" állítólag testvérekként tekintenek egymásra és a zúgolódó hettitákat lekaszabolandó, már a film legelején együtt vonulnak csatába. Ez így leírva egész izgalmasan is hangzik, ámde a gyakorlatban bezzeg egyáltalán nem az. Márpedig azért, mert bár Ramszesz és Mózes valóban ugyanabban a palotában élnek, de a közös történetükről, a fél életről amit együtt leéltek, semmit sem tudunk meg. Ezáltal ez az ő "nagy testvériségük" teljesen súlytalanná válik és csupán a falra festett marad, az egész film alatt.

Másfelől meg hiába is indulnak el leölni valami amatőröket, ami küzdelem abból kerekedik, az egyszerűen harmatgyenge. Egyetlen tisztességesen megkoreografált összecsapást nem látni, tülekedés és sok maskarás statiszta az ugyan van, na meg pár impozáns nagytotál a vágtató lovasokról és a csapatokról, de ezekkel kész, ennyi. Márpedig ebben a lesújtó semmiben nem csupán az első ütközet merül ki, hanem az összes is. Tudniillik ez az alkotás egyetlen komolyabb harcolása. Bizony ám! Ennek lezárultától kezdve, két rövid kardozás nem sok, annyit nem tartogat a nézők számára az egyébként kemény 150 perces produkció. Konklúzió: a trailerekkel nemes egyszerűséggel kiszúrták a szemünket. Úgyhogy kedves olvasó, amennyiben némi pofás háborúzás reményében ülnél be az Exodusra, úgy határozottan javaslom: ne tedd, mert azt nem találsz benne.

exodus_003.jpg

A történet eztán - egy cseppet sem kiszámíthatatlan módon - úgy alakul, hogy Mózes némiképp körülményes, de annál rövidebb úton megtudja, hogy ő márpedig nem annak a neve nincs tábornoknak a fia, hanem találták. Ez még hagyján lenne, de mit ad Isten: egyszersmind héber is, ezért aztán az időközben a kulcsot beadó apja helyébe lépő (és így már hivatalosan is II.) Ramszesz, mint fáraó, jó féltestvérhez illő módon elzavarja otthonról. Na jó, egy kicsit az anyja is segíti a döntésben, akit Sigourney Weaver alakít a filmben, jelentős két, maximum három percben. Az ezt a művi drámát reprezentáló jelenetek, felfoghatatlanul kapkodva és borzasztóan elnagyoltan követik egymást a produkció első harmadában, amik az egy Scott-szintű vérprofitól elvárható kohéziót gyakran nélkülözik. Érthetetlen, hogy mégis mi lelhette a mestert, de mintha elfelejtette volna, hogy mi az a dramaturgia és miként is működik. Ugyanis az események a kiábrándító megjósolhatóság mellett olyan hatást keltenek, mintha a rendezőfejedelem forgatás közben a noteszában pipálgatta volna őket, hogy mondván "ez és ez a jelenet is megvan, na és tessék: már ez is!". A végeredmény pedig kétségbeejtő.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy maga a nagy Scott is áldozat itt, akárcsak mi mozinézők és a hunyók nem mások, mint az Exodus szkriptjét író Adam Cooper, Bill Collage, Jeffrey Caine, Steven Zaillian kvartett. Mondjuk már eleve az is gyanús, hogy négyen kellettek a sztori papírra vetéséhez, de az, hogy sem ők, sem az öreg Ridley nem látták át a film struktúrájának ingatag és élvezhetetlen mivoltát, utóbb elkeserítő. Ez van, a cselekmény Mózes vándorútjával folytatódik, ami egy kicsit emlékeztethet minket Maximus kiátkozottságára 14 évvel ezelőttről, csak persze minőségben akad némi különbség. Hősünk itt elkeveredik valahová a világvégére, később pedig rájön, hogy ő hisz is az egy Istenben (hát persze, ha már egyszer muszájból konfirmált), sőt, még családot is alapít. Minden jó ha a vége jó, itt akár le is lehetne zárni a történetet, de nem, mert ekkor Mózest egy kisebb hegyomlásos balesetet követően megtalálja az Úr, egy kis srác alakjában. A gyermek arra kéri őt, hogy hagyjon csapot-papot és menjen vissza: szabadítsa fel a népét az egyiptomi sanyargatottságból. Mózes végül elvállalja a küldetést és visszatér, egyúttal azért is, hogy leszámoljon fivérével.

exodus_002.jpg

A középpontban mindvégig a Mózest megformáló Bale forog, akire ugyan ezúttal sem lehet panasz, de azért megdicsérni sem érdemes. A nagy mélységekre és átváltozásokra egyaránt képes színész, abszolúte rutinból játszik, akad persze egy-két jobb drámai jelenete, de azt azért nem mondanám rá, hogy elviszi a hátán a filmet. A másik oldalon viszont, a Ramszesz szerepében egészen meghökkentően kinéző Joel Edgertonnak már kijár a vállveregetés. A Warrior sztárja nem csupán megjelenésében, de játékában is nagyon ott van, mint a gőgös, magát ténylegesen élő istennek képzelő, egobajnok fáraó. A még amúgy szüntelenül nevetségessé váló párbeszédek, értékelhetőbb pillanatai is őhozzá kapcsolódnak, ugyanis az olykor megmosolyogtató attitűdjével képes az amúgy roppant komoly szóváltásokat is mókásakká változtatni. Na jó, ez persze nem feltétlenül érdem, de a film megannyi negatívuma közepette, mégis némi vigaszt jelent.

Befejezésül, hogy Edgerton mellett még egy korrekt pozitívumot felhozzak a film mentségére, azt azért meg kell hagyni, hogy a látvány igazán rendben van. Noha csatákat, ahol a vizualitást még jobban kilehetett volna domborítani, nem kapunk, mindazonáltal a jelmezek, a díszletek és a CGI generálta korhűség tökéletesen autentikus a műben. Sőt, a trükkök különösen jót tesznek az alkotás legélvezetesebb (értsd: az egyetlen nem kiakasztó) periódusának, amikor ez az egyébként megátalkodott, látszólag tömeggyilkos-hajlamú és mégis gyermeki Isten, a 10 csapással sújtja a szerencsétlen egyiptomiakat. Ekkor, továbbá a film végi tengerelválasztós égi közbeavatkozásnál láthatunk impozáns megoldásokat, amik azonban kevesek a film megmentéséhez. Hiszen az Exodus nem egy szemet gyönyörködtető korrajz, vagy egy vizuális effektus bemutató, hanem egy izgalmas eposz kellene, hogy legyen. Azonban nem lett az. Ezúttal már hiába nem találunk hírnévre vágyó, a szekerek alól kikandikáló PB-gázpalackokat, a produkció mégsem képes a Gladiátor nagyszerűségével vetekedni. Ez márpedig egy Ridley Scott-tól mindenképpen csalódás. Talán legközelebb.

Exodus: Istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings, 2014)
- Értékelés: 10/5 raptor
- Rendezte: Ridley Scott
- Írták: Adam Cooper, Bill Collage, Jeffrey Caine, Steven Zaillian
- Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, Aaron Paul, Ben Kingsley,
John Turturro, Sigourney Weaver

 

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: kritika eposz Biblia Ridley Scott Mózes Christian Bale Sigourney Weaver Warrior Joel Edgerton Robin Hood Noé Django elszabadul Gladiátor Ramszesz John Turturro Exodus Ben Kingsley Maximus A segítség Aaron Paul Michael Bay Steven Zaillian Darren Aronofsky 12 év rabszolgaság A múmia Exodus: Gods and Kings Exodus: Istenek és királyok Mennyei királyság Adam Cooper Bill Collage Jeffrey Caine

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr926963745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rákóczis first foot 2014.12.10. 19:13:45

Nó offenz, de én a mai napig nem értem, hogy a Gladiátor mégis miért "nagyszerű". Szerintem az a film helyeken unalmas, az eposzi részeknél pedig üvöltő baromságok vannak benne (ld.: lKovasroham egy teuton erdőben? Mi a fene?). Scottnak 2 filmje van, ami nagyszerű, az Alien és a Blade Runner. A Mennyei királyság és a Gladiátor legfeljebb korrekt, azon kívül az összes többi vaskos parasztvakítás.

st ranger 2014.12.10. 21:52:51

@Rákóczis first foot: Nó difenz, de annak ellenére, hogy részben igazad van, a Gladiátor egy remekmű. Én mindig is imádtam, többek között a történet valószerűtlen epikusságáért, Maximus és Commodus kiváló karaktereiért, Hans Zimmer zenéjének pompázatosságáért és természetesen azért, mert személy szerint a kedvenc történelmi koromban játszódik. Ez van, szerintem hatalmas film és kész. :)

Shopping 2014.12.10. 21:57:53

A fenti 2 komment tökéletes példa arra, hogy valaki szerint egy film jó, a másik ember szerint meg átlagos.

PONT EZÉRT NÉZEM MEG AZ EXODUS-t, mivel nem sokat adok a "kritikusok" véleményére.
Mindenki nézze meg, aztán majd eldönti Ő MAGA, hogy jó volt, vagy sem.

adt 2014.12.10. 23:14:13

Igen, én is éppen ezért fogom megnézni, mert aki a Noé-t, ami az utóbbi 15 év legsemmitmondóbb, legszarabb filmjét jónak titulálja, annak egy szavát sem tudom elhinni.
A másik, hogy jön ide a Gladiátor? Ezt a történetet a Charlton Heston féle Tízparancsolat mellé tenném inkább. Aki a bibliai történetet ismeri, az tudja hogy ebben nem csatakraeg haborúsdira kell számítania, hanem arra higyan hasonul meg önmagával Mózes és hogy menti meg a zsidókat.

saihulud 2014.12.11. 00:01:35

@adt: "A másik, hogy jön ide a Gladiátor?" - Szerintem érthető, hogy a rendező másik nagysikerű történelmi filmjéhez is hasonlítják, hogy aki arra számít, hogy hasonló lesz, az ne reménykedjen benne.

st ranger 2014.12.11. 10:59:06

@Shopping: Jogos hozzáállás, az Exodus megtekintéséhez pedig hajrá (én csupán előre figyelmeztettem mindenkit). Az egy-egy filmet érintő eltérő véleményekre pedig csupán annyit mondanék, hogy "az ízléssel nem lehet vitatkozni".

@adt: Akkor ne hidd el, ettől függetlenül a Noé egy remek film: merész, fantáziadús és strukturálisan is teljesen szokatlan, ami nekem speciel bejött. Ami meg a Gladiátor emlegetettségének kérdését illeti; javaslom fordulj az Exodus marketingeseihez, hogy mondván mégis miért úgy reklámozzák a filmet, hogy "A Gladiátor rendezőjétől". Természetesen a válasz, a két darab azonos zsáneréből kifolyólag rém nyilvánvaló.

@saihulud: Köszönöm, ez így van. Ráadásul az előzetesekbe pofátlanul belepakolták a film összes mozgalmasabb pillanatát, plusz olyan dumákat vágtak alájuk, hogy "Hát lássuk, melyikünk gyilkol jobban!". A válasz sajnos pofonegyszerű: egyikük sem.

adt 2014.12.19. 11:46:57

@st ranger:
Akkor elvileg most felhozhatnánk már az Alient, vagy a Promethesust is...az is a ő filmje! :)

Ribizli Mano 2014.12.29. 19:01:25

Ridley Scott semmit se tud sem az ókori Egyiptomról, sem a Bibliáról.. ezt a filmje bizonyítja. Az Exodus nem egy szimpla történet... A film 141 millió dollárból készült, de úgy fest, sem egy egyiptológusra sem egy bibliaszakértőre nem futotta ebből a hatalmas összegből. Véleményem szerint a film története teljesen hibás történelmi és bibliai szempontból... a szereplők rosszul válogatottak, filmbéli karakterek egysíkúak. Csak a látvány az, ami elismerésre méltó... de manapság ez igen kevés, főképp ha a rendezőt Ridley Scottnak hívják.. Értem én, hogy a szórakoztatás a fő cél. De miért népbutítással érjük el a szórakoztatást, mikor idő-, pénz- és energiabefektetésben ennek a filmnek minden esélye meg volt, hogy igényes mű születhessen.

hibák a filmben:
- Ramszesz idején nem épültek piramisok a 3-4 dinasztia fáraói építettek piramisokat, (max. az 5. dinasztia, ha idevesszük a "vakondtúrás" kis piramisokat is). Sethi és Ramszesz a 19. dinasztia uralkodói, kb. 1800 évvel uralkodtak a piramisépítők után…
- Memphisben nem voltak piramisok,
- Nem Sethi volt a király a Kadesh-i csata idején, hanem Ramszesz,
- Kadesh nem hegyvidéken fekszik, és egy város volt, nem egy féltucat martalóc sátras faluja,
- Ifjúsági hajfürtös frizurát nem hordtak élemedett korú katonák sem pedig középkorú hivatalnokok… mint ahogy a neve is mutatja, ifjak hordták, akik nem érték még el a nagykorúságot.
- Pithom sem hegvidéken volt, bár a pontos helye a nem ismeretes, de valószínűleg a Nílus deltavidékén volt. Piramis ebben a városban sem volt.
- Piramisok nem épültek a városokban...
- Sethi apja nem Horemheb volt, hanem I. Ramszesz… Hóremheb utód nélkül halt meg és trónját katonatársára hagytam aki I. Ramszeszként uralkodott tovább. Így Mózes azon kijelentése, hogy ő Horemheb unokája, elég viccesnek hangzik…
- Mózest nem azért akarták megölni csecsemő korában, mert volt egy jóslat arról, hogy vezér lesz. Ínséges idő volt, és úgy
ítélték meg a fáraó emberei, hogy túlszaporodtak a zsidók, így a további éhínség elkerülése miatt, illetve hogy adott időszakban túl nagy a gyerekek (vagyis az aktív munkát nem végzők) száma, az 1 év alatti korú gyerekeket ölték meg.
- Sethi sírja a Királyok Völgyében van, nem pedig Abu Simbel-ben Ramszesz győzelmi templomában…
- Érdekes gondolat, hogy tigrisbőrők fekszenek Ramszesz koronázásánál a trón körül… mióta él tigris Afrikában?
- Ramszesz nem egy gyengekezű öntelt, sértődött hólyag uralkodó volt. Egyiptom legnagyobb és legjobb uralkodójának tartják számon…
- Mózes megölt egy munkafelügyelőt, ezért száműzik… nem pedig azért mert egy helytartó elpletykálta a származását.
- A filmen a Nagy Szfinx körül nincsenek ott a piramisok. A filmben annyi helyen vannak piramisok, ahol nem kellene lenniük…
az egyetlen helyen ahol biztosan piramisoknak kellene lenniük, az a Nagy Szfinx mellett, de itt nincsenek… Azt gondolom Ridley Scottnak komoly problémái vannak a piramisokkal.
- a Mózes név nagy valószínűség szerint egyiptomi eredetű név… Mosze lehet az eredeti verziója… jelentése pedig „valakinek a
fia”, vagy „a gyermek”. (pl.: Ramosze, vagy Tutmose..) A héber hit szerint a Mózes név jelentése „vízből kimentett”.
- ami pedig a zsidó rabszolgákat illeti... a rabszolgáknak mióta van saját házuk, állataik, kocsijaik, igahúzó állataik és elég jövedelmük, hogy mindezt fenntartsák? ... bocsi, de ezen javak azt jelentik, hogy munkások voltak, nem rabszolgák...

Ilyen szarvashibák mellett ez a film jó esetben is csak a "mesefilm" kategóriát ütheti meg.. semmi esetre sem a "történelmi kalandfilm" kategóriát

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2020.06.23. 12:55:02

@Ribizli Mano: Csak most néztem meg a filmet, de a két dolog közül ami elsőként jutott eszembe az volt amit útóljára írtál, , hogy Egyiptomban nem rabszolgák dolgoztak az építkezéseken, azaz a héberek sem voltak azok. A másik, hogy feltehetőleg egészen más okból távoztak és a többi csak körítés hozzá. Pl. hihetőbb lenne, ha a csapások miatti rossz helyzet miatt menekültek volna el, vagy terelték volna el őket az egyiptomiak és a visszafelé tartókat árasztotta volna el a tenger. Amúgy én a zsidó lovasíjászokon akadtam ki... A fáraók feltehetően a Tigris és Eufrátesz vidékéről származtak, ahonnan a szkíták is, így nekik több közük lehetett volna a lóról nyilazáshoz, de ekkor ez még nem volt ismert, ezért használtak harci szekereket.