Az elmúlt két hetemet a csodálatos magyar egészségügy karjaiban töltöttem egy meglehetősen szocreál Pest megyei intézményben. Leszedáltan a kezem ügyébe keveredett a Story magazin legfrissebb száma, a címlapon Andy Vajna 70. szülcsinapcsijával. Fellapoztam. Hosszan nézegettem ezt a nagy, ősz pasast, aki dönt a kicsi filmesek nagy álmairól. Elméláztam azon, hogy tett-e, mit tett, illetve mit nem tett az elmúlt hosszú három esztendőben. Miután nehézkesen sikerült internetet csiholnom, mert nem: ilyesmi nincs a kórházakban, jött a hír, hogy titokban lett egy tisztára amcsi Filmakadémiánk, meg egy őrjöngő Tarr Bélánk, akit kicsit későn értesítettek erről, és akinek tényleg lassan fel fog robbanni a feje. Nem sokkal ezután kihirdették, hogy a Filmalap, az NMHH Médiatanácsa és a Magyar Filmakadémia október 13-19. között rendezi a Magyar Filmhetet, a Filmszemle helyett. Ennek keretében az Andy-éra művei kerülnek vetítésre (hogy melyek is ezek, az lejjebb felsorolásra kerül).

A Magyar Filmszemle Magyarország legrangosabb filmfesztiválja volt. 1965 és 2012 között minden év február első hetében szervezték meg. Egyébként a rendezvény 1965 és 1983 között Pécsett volt, azután költözött csak Pestre. 1966-ban a Tizedes meg a többiek nyert; többek között olyan filmek következtek utána, mint a Hideg napok, a Hosszú alkony, a Werckmeister harmóniák, és a Pál Adrienn. 2012-ben dacból még volt egy utolsó „szemle”, amit Jancsó Miklós nyitott meg, de itt már nem adtak át díjakat. Pár éve, hogy a botrányai miatt megszüntetett MMKA helyébe az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalap lépett. Az új rendszer most fog vizsgázni a magyar közönség előtt. Az új szervezet felállása, valamint a felhalmozódott adósságok szanálása miatt közel egy évig nem készült magyar játékfilm.

A Filmhéten a 2012. január 1. és 2014. december 31. között magyarországi moziforgalmazásban vagy televízióban vetített, illetve vetítendő, a nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt játékfilmek, tévéfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, kisjátékfilmek és animációs filmek lesznek láthatók. Közölte mindezt a rendezvényt beharangozó hétfői budapesti sajtótájékoztatón Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.

A magyar filmipar felszínen látható problémái mögött több éves konfliktus rejtőzik Tarr Béla és Andy Vajna között, amit nagy részben a Filmalap létrejötte generált. Tarr hajtani akart, ahogy Vajna is, de különböző szisztémában gondolkodnak. Ezek a problémák olyan embereknek is feltűntek a filmvilágban, mint anyám, aki imádta a szép fekete-fehér magyar filmeket, viszont hányingert kap például a Magyar Vándortól és a Megdönteni Hajnal Tímeától, vagy mint apám, aki 90%-ban el is alszik a hazai filmeken, mert neki túl művészieskedőek, és nem érti mi értelme van a 8 órás Sátántangónak. Bízom abban, hogy bár közös sírhelyet tuti nem akar a fentebb említett két neves ember, törekedni fognak arra, hogy a hazai mozikban apám, anyám és az apró tesóim is megtalálják azt az élményt, amit nem csak A keresztapától, a Büszkeség és balítéletből vagy a Transformers 30. részétől kapnak meg.

Pillanatra rátérve arra, hogy Tarr Béla miért is fél a filmhéttől... Többen felhozták Tarr ellen, hogy a rendszerváltás előtt rémesebbnél-rémesebb magyar filmek készültek, és ez nem történhet meg ezután Vajnáék szűrője miatt. (Ez ellen is lehet sok mindent felhozni.) Miért nem tetszhet Tarr Bélának sem az Akadémia létrejötte, sem a Filmhét? Nos, Tarrt nem hívták meg első körben a titokban alapított Filmakadémiába, ami amerikai mintára készült. Az Európai Filmakadémiának szerves részét képezik a kritikusok – ennek az amerikai mintára készült akadémiának nem, ergó nem lesz reprezentálva a filmszakma egésze. Anno a Filmszemlét az MFSZ rendezte, vagyis Tarrnak nem kis beleszólása volt a rendezvénybe. Idéntől a Filmhetet, persze ha lesz még ilyen, Andy Vajna és csapata, a Filmakadémia készíti elő és szervezi le.

Na mindegy. Káosz volt az elmúlt pár évben, most is az van, a közös cél pedig az, hogy a dolgok normalizálódjanak, kialakuljon egy nem csak filmesekből álló magyar közönség, amihez mondani sem kell, nem csak réteg filmeket kell gyártani. Idén talán megtörténik/t. Olyan magyar alkotások lettek nemzetközileg elismertek, mint Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje, vagy a végül svájci pénzből készült Viktória, aminek bár a rendezője nem magyar, forgatókönyvírója és egész színészgárdája az.  Több elsőfilmes kapott támogatást a Filmalaptól: Orosz Dénes (Coming out), Császi Ádám (Viharsarok), Bodzsár Márk (Isteni műszak), Zomborác Virág (Utóélet).

Igazából személy szerint tűkön ülök, nagyon izgatott vagyok. Végre van a VAN-nak forgalmazója, Zomborác filmjét zabálták külföldön, Török Feri is kész van a Senki szigetével, Pálfi György a Toldi helyett a Szabadeséssel, szóval lesz mit néznünk!

A Filmhétnek a Művészetek Palotája, a Cinema City MOM Park, a Tabán és a Puskin mozi adnak helyet. A díjkiosztó és a megnyitó a Művészetek Palotájában lesz, ahol Október 13-án Kertész Mihály A tolonc című, idén 100 éves, felújított, digitalizált némafilmjét vetítik.

A hivatalos versenylista Szeptember 22-én lesz elérhető!

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!