(Dobpergés) Hölgyeim és Uraim, elérkezett a történelmi pillanat, amelyre mindannyian vártunk! Végre a blogon is összecsap a könyv és a film médiuma, így ismét fenhetjük az érveinket valamely oldal mellett. "A könyv sokkal jobb volt"-ot szajkózók és "A film kevésbé lett vontatott"-ozók, felkészülni, és mehetnek a lózungok! Rudolf Péter nagyköltségvetésű sorozata, a Kossuthkifli vasárnap ért véget a köztévén, így elővettük Fehér Béla 2012-es regényét, hogy mindkettőről kritikát közöljünk. (A Roboraptor blog szerkesztőségének hivatalos álláspontja, hogy a két formátumot külön-külön, mindegyiket a maga kontextusában szabad értelmezni. Ettől függetlenül a cikk célja, hogy rávilágítson az egyes verziók erősségeire és gyengeségeire, így óhatatlanul is úgy tűnhet, hogy az adott művek összehasonlítás áldozataivá válnak.)

Ha van egy autód, és némi benzined, meg fegyvered persze, akkor öt percre te vagy a császára David Michôd nyomorult posztapokaliptikus világának. Országúti bosszúja tíz évvel azután játszódik, hogy a 21. század társadalmi és gazdasági rendszere összeomlott, és az élet jelentéktelenné vált.  A történet az emberi erkölcsök és a társadalmi normák megszűnését és ezek következményeit tárgyalja az emberi civilizáció megszűnése után. Ausztrália pusztájában kocsikázunk, jobbunkon Guy Pearce-szel, balunkon Robert Pattinson-nal.