Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

Sorozatunk második részében ezúttal is a modern horror gyökereivel foglalkozunk. Mary Shelley regénye, a Frankenstein után mostani cikkünkben a műfaj következő mérföldkövét vesszük górcső alá, amely szintén egy brit szerző, a többnyire kalandregényekkel foglalkozó Robert Louis Stevenson 1886-os kisregénye. Következzen a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete.

Habár a Frankenstein fontosságát nem lehet elvitatni, az kétségtelen, hogy a műfaj teljes revíziójára és az egy kaptafára íródó gótikus rémregények újragondolására egyedül kevés lett volna. Az amerikai Edgar Allan Poe munkássága elengedhetetlenül szükséges volt a viktoriánus horror megszületéséhez, amely éra elemeiben a mai napig integráns részét képezi a komplett zsánernek. Akkor mégis miért éppen a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete kapta meg tőlünk a veretes "mérföldkő" jelzőt? Poe miszticizmusa hasonló félelem- és feszültségkeltő mechanizmusokkal dolgozik, mint Mary Shelley. Frankenstein szörnye az ismeretlentől való rettegés konkrét szimbóluma volt, Poe-nál viszont sokkal rejtélyesebb eseményekkel van dolgunk - csakhogy még mindig ugyanúgy az emberen kívül álló "ismeretlen" a főszereplő. Poe novelláiban gyakran jutunk odáig, hogy a karakterek bomlott elmével élik túl a velük történő eseményeket. Stevenson műve abban mutat újat, hogy megcseréli az okot és az okozatot. A hasadt személyiség nála már nem következménye a borzalmaknak, hanem a kiváltója. Az ismeretlen ezúttal nem a világ felől támad a főszereplőre, hanem belőle fakad.A mű cselekménye szerint a londoni Henry Jekyll doktor végrendeletében a vagyonát a titokzatos Edward Hyde-ra hagyja. Mivel barátai nem ismerik az illetőt, ezért nyomozásba kezdenek utána. Nem sokkal később kiderül számukra, hogy Mr. Hyde egy brutális pszichopata és úgy sejtik, meg akarja gyilkolni Dr. Jekyllt. Amikor a doktor dolgozószobájából az őrjöngő Hyde hangja közli, hogy nem fogad senkit, úgy döntenek, rátörik az ajtót és kiderül, hogy barátjuk egy szer segítségével előhozta magából gonosz énjét és valójában Jekyll és Hyde egy és ugyanaz a személy két oldala közös testbe zárva.

A Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete kapcsán fontos leszögezni, hogy immár nyomát sem látni a középkori hagyományok és a gótikus regények világának, legalábbis explicite. Érezhető azonban, hogy a vegyszert létrehozó tudós valahol az egykori bájitalkotyvasztó boszorkányok leszármazottjának tekinthető, csupán sokkal tudományosabb, kissé sci-fi-szerű köntösbe öltöztetve. Bár azt is le kell szögezni, hogy a "gonosz varázslat" nem szántszándékkal jött létre, hanem az emberi tudásszomj akaratlan termékeként.A mű rendkívül előremutató abban a tekintetben, hogy a főhős figurája alaposan átgondolt lélektani dráma elszenvedője. E tekintetben azonban a kisregény korántsem hibátlan. Az események katalizátoraként remekül működik a főhős tudathasadása, egyszerűen épp a dráma szintjén kidolgozatlan. A rövid műben benne rejlik egy hétszáz oldalas brutálisan nyers realista mű váza, viszont nem képes igazi egzisztencialista regénnyé kerekedni, ami fájóan hiányzik belőle. Azért tartom ennek ellenére előremutatónak, mert ez a tudathasadás adja az olvasó kezébe a borzongás kulcsát. Viszont ha az emberben rejlő gonosz a sztori gyújtópontja, akkor tulajdonképpen nem is horrorról beszélünk, hanem valami nagyon hasonlóról, mégis egészen másról.

A thrillert gyakran szokás aposztrofálni a horror társműfajaként, ami nagyjából igaz is, hiszen az olvasóra/nézőre gyakorolt hatásmechanizmusa rendkívül erősen a horroréra hajaz. Az viszont biztos, hogy a thriller nem csupán egyetlen zsánerből eredeztethető, hanem vastagon benne van a krimi is (amely műfajt egyébként szintén Poe-nak köszönhetjük A Morgue utcai kettős gyilkosság révén). Voltaképpen itt is ugyanúgy gyilkosokról beszélhetünk, mint a krimi esetében, csakhogy nem a nyomozás a fontos, hanem a súlyos pszichés betegségekkel küszködők rémtettei. Stevenson műve alapvetően egy szó szerinti személyiséghasadás következményeiről szól, ahol Jekyll és Hyde karakterei - habár egy testen osztoznak - teljes egészében különböző lények. Ilyenformán a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetében a thriller egyik ősét, fontos gyökerét tisztelhetjük.A sorozat előző része itt olvasható, jövő hónapban pedig folytatjuk a modern horrorhoz vezető utat a Drakulán keresztül.

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: horror krimi klasszikus elemzés thriller recenzió kisregény Edgar Allan Poe Frankenstein Robert Louis Stevenson Mary Shelley Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde A Morgue utcai kettős gyilkosság Henry Jekyll Edward Hyde

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr357563452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.