59 múltam, és lehet, hogy gyík vagyok? Vagy csak gyíkarc, ahogy a fiam nevez többször is? Még azt sem tudom, hogyan kell helyesen leírni! Gik, gyk vagy tényleg gyík? A lényeg az, hogy a fiam és barátai egy geek oldalt szerkesztenek már egy éve. Az induláskor megkérdeztem tőle, mit takar ez a fogalom. Azt mondta, a geek olyan, mint ő és Mr. Rabbit, meg mint az a többi 10 arc, akivel ezt az oldalt akarják csinálni. Na de mégis, milyenek vagytok ti? – kérdeztem. Hát, szeretjük a képregényt, sci-fit – könyv vagy film formátumban –, fantasyt, horrort, számítógépes- és szerepjátékokat, de ide tartozik a manga is (meg a tanga – gondolom magamban), és még sok minden más, amit nem ragozok tovább – mondta. Itt gondoltam bele először, hogy ezeket valójában én is szeretem.

Koromnál fogva gyerekkoromban még nem volt komputerem, okos telefonom, vagy más intelligens kütyüm, amivel a mai kiskölykök játszanak. Ismertük a játékpisztolyt (azt is fából, saját kezűleg faragva, mert a bolti drága volt) a labdát, és természetesen a könyvet. Amelyekre ha visszagondolok, ezekben is előköszön ez a „gyíkos”-dolog, amit az elején már pedzegettem. Tehát nézzük sorban! A Grimm fivérek meséinek (nagyon) nagy százaléka voltaképpen sci-fi, fantasy és horror: Csipkerózsika, Piroska és a Farkas, a kacsalábon forgó kastély és a többi ismert toposz. Aztán ott vannak az Ezeregyéjszaka Meséi, Seherezádéval, Ali Babával, meg a repülő szőnyegekkel. Voltaképpen ezekkel kezdődött a „gyíkságom”.

Kora ifjúságom Verne Gyula (bocs, ma már ismét Jules Verne) kalandozásain keresztül vezetett tovább. Jártam a sarkvidéken át cirkuszkocsival, megtettem 800 mérföldet az Amazonason, 80 nap alatt körbeutaztam a Földet, utaztam a Föld középpontjába, és a Holdra is. Később jöttek a Kozmosz könyvek fantasztikumai. Randevúztam a Rámával, voltam Nyolcadik utas, jártam a Solarison (azt a könyvet én akartam megfilmesíteni, nagyon haragudtam Tarkovszkijra, de ettől függetlenül azonnal meg is néztem). Milyen jó nektek, hogy ha kedvetek szottyan, Ti ezt akármikor megtehetitek (mármint a filmkészítést). Férfikorom elején jött Tovaris Lucas, a háborúival. Ha az ő látomásaiból is csak annyi válik valóra, mint Verne műveiből, 150 év múlva szeretném, ha felébresztenétek hibernációs álmomból és egy fénykarddal várnátok.
Szeretem a képregényeket is. Ezzel a műfajjal tizenévesen a Pajtás című úttörő-magazinban ismerkedtem meg. Alig vártam hétről-hétre, hogy megjelenjen az új szám. Ezek a képregények egy-egy ifjúsági regény adaptációi voltak, fekete-fehérben, de nagyon profi kivitelezésben. Ha érdekel benneteket, gondolom az Interneten fellelhetők. Később jött a Magyar Ifjúság és a Füles. Az elsőben hetente egy, a másikban három sorozat futott. Zórád Ernő, Fazekas Attila, Korcsmáros Pál, Feyér Balázs, Sebők Imre rajzaival, és többnyire Cs. Horváth Tibor szövegeivel. Ezek közül talán a Star Warst is jegyző Fazekast ismeritek leginkább. A „művek” felölelték az egész világirodalmat: Jack London Éneklő kutyája, Hugo Nyomorultakja, Verne Nemója, Anatolij Tolsztoj Aelitája (nem rokona Lev Tolsztojnak), Jókai Kalózkirálya, Balassi Bálint regényes élete, a Sólyomszárnyon, Nemere István Neutron-akciója, Homérosz Iliásza, Rejtő Jenő Három testőre. Sőt megismerhettem Batmant is – az éjszaka magányos farkasát, az igazság megszállott bajnokát, a magyar keresztségen csak Denevérember nevet viselő álarcos igazságosztót is.

Római gálya az Aranykoporsó (1984) című Füles-képregény nyitóképén

A 80-as évektől új időszámítás kezdődött: apa lettem. Újra előkerült Piroska és a Farkas, Többsincs Királyfi és társai, sőt amikor már minden mesekönyv elolvasásra került, a gyermek nagyanyja ötletére még Petőfi versei is. De megnőtt a poronty, és már önállóan olvasott, na de nem könyveket, ahogy először presszionáltuk. Ekkor gyűrűztek be az első képregények: Pókember, Batman, a Bosszú Angyalai vagy a Transformerek. Ha jófej apa szerettem volna lenni, ismernem kellett Vasembert, Rozsomákot, Jokert, Optimus Fővezért, Racsni dokit és a többi autobotot, nem beszélve az álcákról! Nyolc éve külön élek a fiamtól, ezalatt mára már igazi tudója lett például a Pókember összes megírt kalandjának, rongyosra olvasta a Transformers Magyarországon megjelent mind a 35 megjelent számát, és már alig várja, hogy megjelenjen film új része, na és persze a Csillagok háborúja. 59 vagyok, szeretek olvasni, legyen az könyv, képregény, rejtvény olasz módra, vagy sudoku. Szeretem a filmeket, legyen az akció, kaland, vagy sci-fi. Hogy geek vagyok-e, nem tudom. Talán tényleg gyíkarc, ahogy a fiam mondja.

Dr. Hardlove és geek édesapja

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!