A Swinget elég nagy várakozás előzte meg. Nagy nevek, nagy vállalás, sok zene, sok idom, sok humor! Ezt mind-mind ígérték nekünk. Nos, a dolog sikerült! A Swing az Andy-érában kijött filmek legjobb vígjátéka! 

Mint mindenkinek, nekem is van egy anyukám, akit nagyon szeretek. Történetesen az anyukám nagyon szépen énekel főzés közben, egyedül, zongora mögött vagy a kórusában, amivel nagyjából már az egész ismert világot bejárták. És miért csinálja? Mert szereti. Annak idején a Rádió Gyermekkórusának is tagja volt. Annyira menő énekes lány volt például, hogy az egyik fellépése során lenyelt egy legyet éneklés közben, mert azt tanulta, hogy egy igazi énekesnő nem jön zavarba ilyen apró-cseprő dolgoktól. Eredetileg ugyan operaénekes akart lenni, de aztán mégis optikus lett belőle. No, sebaj! – gondolta ő. Énekelni akkor is lehet, ha az ember nem operaénekes. Nem ragadt le itt, s azóta is énekel és tök cuki!

Miért fontos ez? Mert sajnos néha-néha azért mégiscsak látom édesanyám szemében: De jó lett volna mégiscsak énekesnőnek lenni!

Fazekas Csaba (Boldog Születésnapot! 2003) második nagyjátékfilmje alapvetően hasonló gondolattal játszik el, de különböző életkorú és életvitelű nőket tesz meg főszereplőinek. Angéla (Törőcsik Franciska) szülei terve szerint anyukája után megörökli a vidéki ovi vezető óvónői posztját, amire Angéla értelemszerűen nem vágyik. Kati (Ónodi Eszter) egy szem kisfiával Pestre utazik, hogy szerencsét próbáljon, ugyanis nem kicsit vannak legatyásodva és A Férfi sem életük része már. Rita (Csákányi Eszter) egy gazdag üzletember (Csuja Imre) szerető felesége, akit azonban csal a férje, mikor erre rájön, elhagyja őt. A három nő egy szerencsés véletlennek köszönhetően ugyanabban az étteremben Vadász Emmi (Törőcsik Mari) egykor híres énekesnő füle hallatára bánatukban nagyot énekelnek… Vadász Emmi pedig azt javasolja, hogy ha már mindenkinek olyan nagyon szar az élete, legalább álljanak össze és alapítsanak egy zenekart.

Ettől a ponttól pedig a film nem túl bonyolult matekozás után elég kiszámítható úton robog a végkifejlet felé. Összejön a csapat, egy ideig minden rendben, belső feszültségek támadnak, úgy tűnik mindennek vége, részben megoldódnak a problémák, teljesen megoldódnak a problémák, mindenki boldog és elégedett lesz a film végére… VISZONT! 


Azok a motivációk, melyek a hölgyek lelkében mozognak, miszerint: szeretnének minden szart maguk mögött hagyni és egyszerűen pénzt csinálni abból, hogy énekelnek, kinek ne lenne ismerős, aki valaha csak egyetlen percre is elmélázott azon, hogy zenélni mennyire csodálatos dolog! A főbb karakterek egyenként is eléggé érdekesek lehetnek számunkra, tökéletesen azonosulhatóak, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő a kedves néző. Angéla, Kati és Rita külön-külön is egy teljes történettel rendelkeznek, ami a rendező javára legyen írva, kellő súly van fektetve mindegyikük bemutatására és történetének végigélésére. Nincs köztük „legazonosulhatóbb”, mert mindegyikük úgy eredeti, mégis ismerős, ahogyan akár az édesanyám egyéni története is bármelyikünkkel megtörténhet. 


Szeretném kiemelni Törőcsik Franciskát, aki előtt a mai napon úgy hajlok meg, hogy eddig azt gondoltam a helyes kislány a közepes színészi képességeinél nem tudna többet hozni. Bevallom félreismertem. Nem gondoltam soha rossznak, de semmiképpen kiemelkedőnek. Viszont Franciska olyan köröket ver ebben a filmben mind Ónodi Eszterre és Csákányi Eszterre olykor-olykor ripacskodásba csapó egyébként kisujjból jövő játékára, hogy csak pislogtam! Az álmokkal teli fiatal lányt alakítani csak elsőre tűnik egyszerű melónak, ha az ember civilben is az (bár lehet, hogy már nem), tán még nehezebb. Visszafogott, de erős jelenléte minden pillanatban odaszögezi a néző tekintetét a vászonra. Gyönyörű megjelenés, erőteljes, tiszta énekhang, hiteles alakítás! (Ha Franciska olvassa a cikket, a számomat lekérheti a blog e-mail címéről! :P). Egy félelmem van csupán, de azt hiszem Franciska ennél sokkal okosabb: nagyon kérlek, ne váljon belőled Tompos Kátya! Aki sok tekintetben ugyan szintén tehetséges, de beállt korunk ügyeletes "jónőjének", ellentétpárul a "jópasi" Csányi Sándor mellé! El lett használva no!


A film a férfi szereplők tekintetében sem hagy kívánni valót maga után. Remélem Kulka János felkészült rá, hogy a premier napjától MINDEN szélsőjobboldali portálon az ő festett arcképe alatt fog menni a versenybuzizás… viszont dicséretes ez a bátorság, hiszen Kulka amúgy sem tagadja szexuális irányultságát, ebben a filmben pedig történetesen egy transzvesztita énekest alakít. Kulka nem hozza ugyan a klasszik meleg-sztereotípiát, de néha még így is bele-bele csúszik ezekbe, viszont nincs olyan káros mennyiségben az ezzel való viccelődés, mint például a Coming Outban, ami egy meleg-propaganda filmnek hazudja magát. Láthatóan Kulka János szeret viccet csinálni másságából, játékában pedig az ízlésesség határán belül teszi mindezt.

Mészáros Béla, a zenekart kísérő mindenes szintén hozza a kötelező kedves csávót, aki ha melózni kell, kemény, ha szeretni, akkor gyengéd, ha pedig beugrani a másnapos zenekar helyett, hát megteszi. A karakter a szó legjobb értelmében átlagosan normális, és ez adja legfőbb erényét. Éppen olyan, amilyen emberre egy gyermekét egyedül nevelő nő számára a legnagyobb igény van. És ez valahol nagyon jó, hogy egy vígjátékba végre nem kell egy szuperszexi feddhetetlen Csányi Sándor (aki megjegyzem nem is szexi…).


A film egy másik fontos eleme: a zene. Minden elhangzó betétdal erős támogatást kap operatőrileg, és nem utolsó sorban kosztümileg. Minden csillog-villog és patent, valamiért mégsem érezzük, hogy az egész filmet egy IKEA díszletben forgatták. Van egy meleg-bár ahol a lányok először lépnek fel, mint zenekar, tökéletesen komponált, mégsem erőltetett lokál hangulatot idéz a megjelenítése. Az egyes jelenetek másik nagy erőssége, hogy a színészek játéka és nem utolsó sorban humora olyan magas szintű, hogy az operatőrnek nem kell elhazudnia a film tartalmát a szép képekkel, bőven elég neki csak ezeknek a jól megírt dialógusoknak megágyazni egy-egy jól rögzített környezettel. 

Remélem anyukám is meg fogja nézni ezt a filmet és rá fog jönni, hogy (egy igen nagy, de mégis sokak számára fontos) közhellyel éljek: soha semmit sem késő elkezdeni! Így ha valaki még nem alapította meg a maga punk-, swing-, acapella-, metal-, bossa-zenekarát, azonnal lásson neki miután megnézte a Swing-et! A Valami Amerika és a Szex és más semmi mellett elkészült a harmadik valóban szórakoztató magyar vígjáték: a Swing!

Swing - magyar zenés vígjáték, 2014. Értékelés: 10/8 raptor
- Rendező: Fazekas Csaba
- Szereplők: Ónódi Eszter, Törőcsik Franciska, Csákányi Eszter, Törőcsik Mari, Mészáros Béla, Kulka János

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!