A Marvels nagyszerűsége több dologban is megmutatkozik. Az első a rajz. Nem igazán szeretem a festett képregényeket, ez a fajta realizmus néha már inkább a Bravo magazin fotó képregényeire emlékeztet, valahogy idegenül hat, hogy nincsenek kontúrok, de vannak vastag keretű panelek és szövegbuborékok. De a Marvels kivétel, mert Alex Ross még így is elvarázsolt, a rajzai egy percig sem zökkentenek ki, miközben a panelkezelése is "képregényes" maradt.