Szuperhős, persze, hogy szuperhős! Akartam sárkány is meg varázsló lenni (meg karmester, mert azt hittem azok is tudnak varázsolni), de semmi sem olyan, mint menő göncökben, hiperszuper különleges képességekkel megáldva üldözni a bűnt. A szuperhősöket mindenki szereti, mert megvédik az embereket. Defendor megmutatja a szuperhős lét nehézségét és magányosságát, különleges képességek híján pedig legnagyobb fegyverét, a szeretetet és az őszinteséget. 

Kiborítóan röhejes dolog cicanadrágra húzott alsógatyában bűnöldözni, mégis imádjuk ezeket a történeteket. Ennél már csak az furcsább, hogy egy darab (!) ismert álarcos igazságosztón kívül jelen valóságunkban nincsenek követőik. Hogy miért? Erre is keressük a választ a Roboraptor első podcastjében, három nem túl ismert, ám megtekintésre abszolút javallott film, és azok átlagember főszereplőinek kivesézésén keresztül. Beszélünk explicit durvaságoktól sem visszariadó gyorséttermi dolgozóról (Super), értelmi fogyatékos bűnüldözőről (Defendor), és kreatív válságban lévő íróról (Paper Man). Mindegyiküket a lelkükben élő hős köti össze.