Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

A majmok bolygója – Forradalom kapcsán felidéztük a realisztikus sci-fi nagymesterének, Michael Crichtonnak egy korai könyvéből készült filmet, a Kongót. Azt gondolnánk, hogy az ember, aki a Jurassic Parkot írta, a dinoszauruszokon kívül más fajokkal foglalkozó műveit is sikerülhet izgalmasan és jól adaptálni. Az 1980-ban megjelent Kongó ugyan Michael Chrichton egyik legjobban sikerült kalandregénye volt, amit a 90'-es évek közepén vászonra is álmodtak, ám Frank Marshall több mint 10 évvel az Indiana Jones produceri munkája után egy ízig-vérig B-kategóriás, közel sem igazán majmos filmet készített, amin mai szemmel néha mosolyogni, vagy csak agyilag lefáradni lehet.
Névtelen_1.png

Az alapszituáció olcsó és szinte már túl egyszerű. Egy kongói kutatócsoport különleges kőzetet keres fenn a hegyekben, majd hirtelen eltűnnek a szatelitképekről naná, hogy a New York-i operátorok majmokat láthattak az utolsó képsorokon, mielőtt a kapcsolat megszakadt. Az is kiderül, hogy egy lézerfegyver működéséhez a hegyekben található tökéletes kristályok szükségesek, ami a "kommunikációs ipart" fogja fellendíteni. A mágnás, burzsuj cégvezető ezt meg is akarja szerezni magának, viszont arra a film során nem jövünk rá, hogyan lendítené ez fel az ipart, de ezen okból, valamint az exférje eltűnése miatt Karen Ross szakértő-kutatónőt küldik ki a helyszínre.


Melléjük csapódik a kötelezően vicces, fekete kongói harcos, akinek azon kívül, hogy van két jópofa mondata, nem sok vizet zavar a vásznon nem mintha az egész színészgárda túlságosan is megerőltetné magát. A történetben szerepet kap egy Homolka nevű román kalandor maguk a szereplők emelik ki nemzetiségét, amit nem is értettem, hogy miért lényeges és később sem lesz igazán jelentősége. A férfi egész életében Zinj elveszett városát kutatta, és innentől pedig izgulhatunk, hogy a nagy utazás során vajon megtalálják-e az elveszett várost...

congoL_468x353.jpgA történet egyetlen érdekes pontja Peter, a főemlőskutató  majmának, Amy-nek a természetbe való visszahelyezése lenne. Fontos kérdés lehetett volna, hogy az eredeti élőhelyéről kiszakított és jelbeszédre tanított majom milyen szocializációval rendelkezik, mit tanult el az embertől és hogyan alkalmazná ezt a természetben. Ehelyett gorillánknak a film első felében két fontos momentuma akad: ahol benyom egy pohár martinit, és ahol filteres, barna Szofi szivarkára pöffent rá a kocsi hátuljában úgy, hogy kiveszi valakinek a kezéből. Úgy látszik, orvosgazdájától ezt a két elemi, emberi tulajdonságot sikerült eltanulnia. Egy pár elejtett mondaton kívül nem igazán foglalkoznak a majom és ember kapcsolatával, sőt, magával a természettel sem. A narratíva megakadt a "böfögő majom jajdevicces" szinten, hosszú üresjáratok jellemzőek. Valahogy a kalandszerűség és a feszültség az, ami rettenetesen hiányzik az egészből. Alig hangzik el egy-egy értelmes mondat a szereplők között, utólag rengeteg felesleges beszélgetés zajlott le, ami nem vezetett sehova. De bánná a fene, ha ettől függetlenül izgalmas, kalandos történet volna, vagy csak szép lenne a táj!
congo222.jpgBájosan gagyi, ahogy egy utazós, menetelős kalandfilm háromnegyedéig szinte egy darab totált sem mutatnak be a kongói vidékről, a lávahegyekről, vagy a tájról, ahol éppen barangolnak látszik, hogy nem volt pénz a jelenetekre, de a vége felé azért sokkal többet látunk ebből és van egy egészen tűrhető lávakifolyós pillanat is. Az akciók során MacGyver-t megszégyenítő módon tudja mindenki, hogy mikor, hol kell telibe lőni és eltéríteni két rakétát repülés közben. A film vége pedig az ismereteink alapján nem okozhat túl nagy meglepetést, végig lehet tudni, hogy mi a kapcsolat a majmok és a város között.

A Kongó majmos filmnek gyenge, kalandfilmnek kevés, akciónak pedig túl egyszerű ahhoz, hogy élvezetes legyen. Biztos vagyok benne, hogy az idő vasfoga is rengeteget rontott a filmen, de az átgondolatlanság és bugyutaság, valamint a nem jól felhasznált alapanyag és szereplők húzzák le az összképet.

congo poster 2.jpgKongó (Congo, 1995)
- Értékelés:
 10/5 raptor
- Rendezte: Frank Marshall
- Szereplők: Laura Linney, Tim Curry, Dylan Walsh

 

 

 

 

További majmos tartalmak:

A majom is ember Robert Merle: Majomábécé
Roboraptor Oknyomozó –
Olivér, a csimber
Roboraptor Science: Az evolúció emberszabása
Posztapokaliptikus majomparádé: A majmok bolygója – Forradalom kritika
Ave Caesar! –
A majmok bolygója: Lázadás kritika

 

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: kritika sci-fi Laura Linney Michael Crichton Tim Curry Dylan Walsh Kongo A majmok bolygója - Forradalom Zinj Frank Marshall

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr796498201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Carradine a gardróbszekrényben 2014.07.19. 17:49:33

Azt a rakétát nem telibe lőtték, te kis harcászati szakértő, hanem egy jelzőpatront löttek lőttek ki csaliként a hőkereső rakéta elé, hogy eltereljék a saját gépükről.

Gandalf Garaboncias 2014.07.19. 19:45:32

Érdekes, hogy Chrichton-könyvek adaptációi vagy nagyon nagyot szólnak (Jurrasic Park), vagy totális bukást eredményeznek (13. harcos).

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2014.07.19. 20:35:04

Ja- a könyvet olvastam először és azt gondoltam, naívan, hogy ebből csak jó film lehet! Hát nem--ritka egy szar lett minden szempontból.

income100 2014.07.19. 20:55:48

Kedves Poster,

Soha, szinte soha nem írok kommenteket, talán az elmúlt 10 évben ha kettőt írtam,de amit te ide hánytál kritika címén az annyira felháborító és gyalázatos, hogy kénytelen voltam reagálni rá.

Ez a film persze nem egy műalkotás, maximum egy tisztességes szakmunka (szórakoztató ipari). De a te szellemi színvonalad olyan messze van még ettől is, olyan gyalázatosan sekélyes, semmitmondó, stílustalan és tárgyi hibáktól hemzsegő, hogy csak egyet tudok ajánlani. Te ne írj, semmit, nemhogy kritikát ami csak legjobbaknak való terep.

Csak néhány dologra szeretném felhívni a figyelmed, mielőtt a fél napot azzal töltöm, hogy egy igazi senki 'írását' fikázom, annyit se érdemel. 1. A film 1995-ben készült, esetleg körül kellene nézni mi ment akkor. 2. A párbeszédek bizonyos részei a karakterépítést (jól) szolgálják akkor is ha nem következik belőlük semmi a cselekményre nézve. 3.A cselekmény egyébként pörgős, ez az a film amit annak idején úgy néztünk végig, hogy 10 percnek tűnt az egész, mindig történt vmi, végig lekötötte a nézőt. 4. A gorilla nem majom, az te vagy. Emberfélék-ről (Hominida) beszélünk (legrosszabb esetben így: emberszabású majom de egyébként ez sem túl szerencsés).
UI: Ne írj! Tanulj, okosodj még legalább 10 évet mielőtt újra megpróbálod. Ezzel a teljesítménnyel csak szennyezed a környezeted. Köszönöm Ákos

Mr. Rabbit 2014.07.20. 17:55:59

@income100:
Kedves Ákos!

Szeretjük a kommentelőinket, azt is ha releváns kritikával illetnek minket. Viszont kérlek olvasd vissza a rövid írásod és tedd fel magadnak a kérdést: miért fáj neked ha valakinek más a véleménye egy filmről mint neked? Természetesen ha tárgyi tévedéseket vélsz felfedezni azt megköszönjük. De amikor elkezdesz személyeskedni azzal tökéletesen semmisé teszed az esetleges jó meglátásaidat. Azért lehet kommentelni, hogy párbeszéd alakuljon ki bizonyos témákról. De azzal ha lemajmozol valakit nem nagyon fogunk közelebb jutni egymás megértéséhez.

Béke, Mr.Rabbit

income100 2014.07.20. 23:53:31

@Mr. Rabbit: Elnézést kérek a személyeskedésért, teljesen elragadtak az indulatok amikor elolvastam a postot. Faragatlan voltam, sajnálom.

Nem a film miatt szállt el az agyam, az nem érdekel annyira, hogy bármit írjak, egyszerűen a kritika színvonalát éreztem hihetetlenül alacsonynak és azt gondoltam, hogy méltatlan a film alkotóival szemben. Lehet az bármilyen alkotás, lehet az bármilyen alkotó, ha kritizáljuk (értsd: Kritikát írunk, mondunk), nyilvánosan akkor adjuk meg azt a tiszteletet, hogy amit és ahogyan írunk róla az legalább olyan színvonalú legyen mint az alkotás. Ha erre nem vagyunk képesek (és ez a poszt nyilván valóan nem volt képes) akkor inkább ne írjunk semmit. Ez itt a probléma. Véleménye mindenkinek lehet, az öt éves ovisnak is, olyan amilyen, de az nem Kritika. Itt a poszt azt mondja a címben: Kongó Kritika. És innentől kezdve ez nem egy néző véleménye még ha ez csak egy blog is, vagy ha az akkor nevezzük János véleménye a Kongóról-nak a posztot. És akkor majd János-t minősíti ha rosszat és azt is gyengén ír és én se kommentelem. De te itt azt vállaltad, hogy Kritikát írsz, akkor viszont érd el LEGALÁBB a górcső alá vett mű színvonalát a gondolataiddal, a stílusoddal... Ráadásul jelen esetben ez még nem is volna olyan nehéz. Ezt kellett volna leírnom, ha józan tudok maradni. Béke, Ákos

Mr. Rabbit 2014.07.21. 14:04:13

@income100: A cikket nem én írtam hanem Prof. DnS. Ez utóbbi posztod lényegesen relevánsabb álláspontot fogalmaz meg. Köszönjük ;)
süti beállítások módosítása