Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

A magyar animációnak már történelme van, hiszen számos klasszikus címe jut eszünkbe, ha csak meghalljuk a filmművészet birodalmának egyik műfaját. Egyes szótárak igazán lerövidítik az animáció meghatározását – a rajzfilm, mely a bábfilm és az árnyékfilm közös neve, amelyben a mozgatás különféle technikai eljárásait alkalmazza minden egyes alkotó. Azonban a lehetőségek mára már korlátlanok, számtalan trükk és módszer közül választhatunk, mely a leghitelesebbé képes tenni alkotásainkat.

age_of_curious_large.jpg

Messzire visszanyúló történelmünk, végtelen számú remek alkotás magyar kezekből – mind azt mutatja, hogy itthon ez a műfaj egy igazán egyedi mivolttal rendelkezik. No és ez töretlenül hozza a szintet a mai napig is. Ennek szellemében választottunk ki nyolc kortárs animációt, ami szerintünk kihagyhatatlan. A teljességigénye nélkül bár, de a következő alkotások tükrözik a mai mozgóképkészítés helyzetét – a technika és a téma használatának sokszínűségét, mely keveredik azzal a pici magyarsággal, melyet minden egyes alkotás mélyén megtalálhatunk.

Symphony No. 42 - teaser from Reka Bucsi on Vimeo.

Így kezdenénk a sort Bucsi Réka Symphony No. 42 címmel ellátott alkotásával, mely napjaink egyik legismertebb kortárs magyar animációja. A groteszk rövidfilm jelentéséről, arról, hogy miről is szól, szinte napokat lehetne beszélgetni. Egy biztos, hogy a ma foglalkoztatott témákra központosít rá: legyen az társadalomkritika vagy a természetvédelem fontossága. De Bucsi Réka nem csupán az animáció belső mondanivalójával tudta levenni a lábáról a közönséget. Hiszen ez utóbbit olykor meg sem találjuk, így marad a megalkotás módja, ami szinte páratlanul képes a székhez szögezni. Minden egyes képkockája, mint egy önálló műalkotás, megállja a helyét – és így ez a fonák, ami kialakul a különböző jelenetek között, egy teljesen másik dimenzióba repíti el a nézőközönséget.

Amivel folytatnánk az a M. Tóth Géza egyik érzelemdús rövidfilmje, az Ergo. Éles példa arra, hogy nem csak a szórakozás, ami miatt megnézünk egy filmet, hanem valami egészen más miatt. Itt van az Ergo, ami az alkotó merengőségével, filozofikusságával és melankolikusságával ötvöződik. A 3D technikával készült pár perces animáció főszereplője két kapucnis alak, akik szavak nélkül csupán a zenével és a mozgással kommunikálnak egymással. Ahogyan maga a szerző is a leírásban feltüntette, hogy az Ergo a „bennünk élő zenéről, … a szabadság egyhangúságáról és az egyhangúság szabadságáról szól”. Az élet bár sivárnak tűnhet azokban a percekben, amiket M. Tóth állít elénk. De a zene, mely mindenkinél más és más, ráébreszt minket arra, hogy az élet igenis képes szép és tud élvezetes lenni. Megvan a saját kis dalunk, mely lényünkből fakad – de aztán minden újabb és újabb emberrel való találkozás, egy dallá formálja ezt sok, különféle dallamot. Így lesz jelentősége annak, hogy kikkel sodor össze minket a szél. Az életünk végeztével mindenkinek ott lesz a saját kis egyedi száma, melyre a múlt dallami nyomták rá a bélyeget. Miközben az egész film egy steril közegben játszódik – kor és idő teljes hiányával, aközben ott leng minden egyes másodpercben a halál és az elmúlás tudata. Az Ergo, bár látványban is hihetetlenül kifinomult és precíz, inkább a belső mondanivalójával képes lenyűgözni az arra kiéhezett közönséget.

Rabbit and Deer (Nyuszi és Őz) from Péter Vácz on Vimeo.

Folytatnánk a harmadik alkotással, mely nem más, mint a Nyúl és Őz, Vácz Péter rövidfilmje. A rengeteg díjat bezsebelt alkotás magáról a barátságról szól, egy igazán kreatív megvalósítás tükrében – a 2D és a 3D-technika vegyítésével. A két ábrázolásmód egyszerre megjelenítése már önmagában egy érdekes módszer. Főleg ha az egész azzal párosul, hogy magával a történettel, annak mondanivalójával is párhuzamba kerül. A távolság, ami a két szereplő között megjelenik, az szavak nélkül, ezáltal a technikavegyítéssel nyeri el jelentését. Mint egy fal, amit képtelenek vagyunk átugorni. Az a fal, amit egymás közé húzunk önmagunk védelme érdekében. Aztán ha velünk szemben áll az igaz barát, akkor ez a távolság is képes megszűnni. Na, valahogy így fogalmazhatnánk meg, mit is szeretne Vácz Péter ezzel a rövidfilmjével sugallani.

My name is Boffer Bings from Umbrella on Vimeo.

A következő taglalt animációs rövidfilmünk nem más, mint a My Name is Boffer Bings. Csáki László munkája végtelenül egyedi és kiváló dramaturgiával ellátott animáció. A krétarajz, mellyel dolgozik, már önmagában is elvarázsolja a közönséget. A nem mindennapi módszer egy szintén érdekes történettel ötvöződik. A film noir műfajra és a fényképek negatívjaira emlékeztető technika, mely megjelenít egy merőben groteszk és abszurdokkal fűszerezett történetet. Ambrose Bierce novellája által ihletett mű kreatív adaptációja elénk állítja azt, hogy az animáció számára szinte semmi sem lehetetlen.

The Age of Curious (trailer) from Fakt 13 Visual Lab on Vimeo.

Nem maradhat ki a felsorolásból Tóth Luca animációs filmje, a The Age of Curious sem. A szürreális utazás, melyre elkalauzol minket maga az alkotó, a felnőtté válás történetet jeleníti meg. Ez a munka az egyik legegyedibb alkotása, mely lezárásként szolgál az egyetemi éveinek és nyitánynak az új élet felé. A három tinédzser, akit bemutat, mind a felnövés történetének és szexualitásra ébredésnek tükrében jelenik meg. A problémák, melyekkel mindannyian megküzdöttünk, még közelebb hozza a nézőhöz a rövidfilmet. Miközben a megjelenítés pedig hűen követi a MOME – diákok stílusát, mely precíz és egyedi, hiba nélküli ábrázolás.

Ezzel a mondattal folytatva a felsorolást, egy újabb Moholy-diák rövidfilmjét említenénk. Glaser Katalin alkotása, a Három nagymamám volt című animáció, az eddigiekhez képest könnyedebb, de szintén tartalomdús munka. A film elmesélője igazán szerencsés, hiszen élete során három nagymamája volt. Ez a három idős hölgy pedig különböző külsővel és természettel van megáldva. E három, különböző személyiség gondoskodásából és szeretetéből táplálkozott az unoka, aki elmeséli nekünk a nagymamák történetét. A nem csupán kedves és végtelenül szívélyes alkotás megjelenítése is szerethetővé válik. A történet egy olyan mese, ami mindeközben hihetetlenül valóságosnak is hat. Miközben szállunk a cselekményszállal, ráébredünk arra, hogy mennyit jelent egy nagymama-unoka kapcsolata.

Elena Rogova, aki Magyarországon dolgozott a Varga Stúdióban, szintén az animáció tárházával jeleníti meg a Látszat és Valóság témáját – melyre a cím is utal. A kissé szomorkás hangvételű film arra szeretne hangsúlyt fektetni, mennyire is másképp cselekszünk, mint ahogyan valójában érzünk az adott szituációban. A Budapesten játszódó animáció egy olyan problémát vet fel, amiről az alkotást követően kellene beszélgetnünk. Habár terjedelmében nem hosszú a film, mégis rengeteg gondolatot ébreszt a nézőben - ki és mennyire őszinte a mindennapokban.

Bár M. Tóth Gézát már említettük fentebb, azonban nem hagyhatjuk ki a felsorolásból egy másik alkotását, a Maestrot. A szintén hasonló technikával megjelenített történet egy énekes előadás előtti utolsó perceit mutatja be. Ebben a felkészülésben egy gépkar segít neki, mely sminkel, italt szolgál fel, megigazítja a ruháját - egy szóval tökéletesre csiszolja a fellépés pillanatáig. Az Oscar-díjra is jelölt mű hangsúlyozza az állandó tökéletes külsőre való koncentrálást, hogy szinte minden egyes pillanatban arra törekszünk, hogy kifogástalanul megjelenjünk. Ahogyan a madárka is a kakukkos órában, pár pillanatért - ami óránként megismétlődik az életében, annyi hűhót megtesz a megjelenésért, hogy aztán magunk is elgondolkozunk. Mert bár hazudnánk, ha azt mondanánk, nem így telnek el hétköznapjaink: reggelente például a tükör előtt csinosítgatjuk magunkat, akár órákig. Bár a Maestro egyáltalán nem szeretne társadalomkritika lenni, azonban nem árt olykor magunkba fordulnunk, hogy mennyi másodlagos és harmadlagos dolgot helyezünk a középpontba - miközben elveszik az igazi lényeg.

Végezetül pedig, bár nem sikerült átfogó képet adnunk a kortárs magyar animációs rövidfilmekről, azonban alkalmat adtunk arra, hogy beleszagolhasson az olvasóba abba, mi is történik ma itthon animáció terén. A tehetségek és az izgalmasnál is izgalmasabb történetek pedig csak gyarapodnak és gyarapodnak.

 

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: magyar animáció rövidfilm animációs film Tóth Luca Glaser Katalin Maestro Bucsi Réka Elena Rogova M Tóth Géza Látszat és Valóság Három nagymamám volt The Age of Curious My Name is Boffer Bings Csáki László Vácz Péter Nyúl és Őz Ergo Symphony No 42 Ambrose Bierce

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr467242243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása