Császi Ádám Viharsarok című filmje tarolt a Berlinálé-n, majd végre eljutott hozzánk is a mozikba. A külföldi siker után kíváncsian várjuk mindannyian, hogyan fog beépülni a film a magyar köztudatba. Nyilván a kérdés az, hogy a magyar nézőközönség elég érett-e egy ilyen alkotás befogadásához, vagy gyerekesen vihog rajta és fújol. A Viharsarok kamasz fiúk szerelmi háromszögét mutatja be, intimen, testközelből, és brutálisan őszintén.
Szabi tehetséges focista Németországban, Bernard-dal, csapattársával mindent együtt csinálnak. Egy kevésbé sikerült mérkőzés után visszatér Magyarországra a Viharsarokba. Elkezdi rendbe hozni örökölt rozoga házát és megismerkedik Áronnal, aki egy szakképzőbe járó helyi srác. Kapcsolatuk egyre bensőségesebbé válik, ami mindkettejük számára félelmetes. A vidék gyűlölettel, kiközösítéssel reagál viszonyukra. Kapcsolatuk még feszültebbé válik, amikor Bernard ellátogat a Viharsarokba (igen, ez a cím a helyszínre, és a szereplők belső világára is utal, de hogy Szabó Iván forgatókönyvírót idézzem, még mindig jobban hangzik, mint a másik opció, a Hazatérés :-)) , és szerelmet vall Szabinak, majd próbálja rávenni, hogy hagyja itt Áront és menjen vele vissza Németországba.
Császiék filmje talán annyiban új, hogy nem érdekli a parabola, nem beszél rébuszokban. Nem a melegség egyedül a központi téma, a Viharsarok a felnőtté válás problémáival, az identitáskereséssel foglalkozik. Nem csak arról van szó, ha meleg vagy, kiközösítenek és elítélnek a magyar ugaron. Inkább arról, ha egy kicsivel is különbözöl bárkitől, véged van. Nincs esélyed a túlélésre, felemészt a környezet. Sütő András Miklós és Varga Ádám zseniális párost alkot, fontos megemlíteni mellettük a Bernardot játszó német színészt, Sebastian Urzendowsky-t is. Mindhárom srác heteró, de elképesztő hitelességgel játsszák, sőt inkább élik meg a legbensőségesebb jeleneteket, Rév Marcell operatőr képei pedig erős és mély hangulatot teremtenek.
Sok szépsége mellett viszont mindenképp meg kell említeni a film néhány elég nagy hibáját. Császi azt nyilatkozta, hogy nem színészeket keresett, hanem igazi embereket, ami azt jelenti, hogy kvázi tapasztalattal nem rendelkező színészfiúcskákkal forgatta a filmet. Érdekes, hogy egy darabig elhittem, hogy Szabi és Áron hosszú csöndjeinek valóban jelentősége van, kitölti a jeleneteket a kialakuló szerelem és a vele járó bizonytalanság. Legnagyobb csalódásom a filmben pont emiatt történhetett. Amikor a fiúk szólásra nyitják a szájukat, a jól megrendezett és megírt jelenetek azonnal tönkremennek, a legegyszerűbb mondatok is hamiskásan, papírízűen csengenek. A Viharsarok sajnos a lassítás eszközét, és a drámai zenét használja, amikor nyomatékosítani akar egy fordulópontot. Ez egészen a film legvégéig nem is annyira zavaró… Viszont Császi egy Agnus Dei feldolgozással és a mozdulatok belassításával próbálja kiemelni az eléggé félresikerült befejezést. Értjük, a történet végére a szereplők, különösen Áron belső konfliktusa eléri a csúcspontot, a vidék nyomása és elvárásai miatt, tarthatatlanná válik a szerelmespár léte.
Nagyon zavaró volt Áron barátnőjének a léte, illetve inkább nem léte. Brigi (Téby Zita) körülbelül öt percre tűnik fel a filmben, kapcsolatukra egy seggmarkolászásból következetünk Szabival együtt, majd legközelebb akkor tűnik fel a lány (illetve akkor is inkább a lány bátyja kapja a szöveget), amikor pletykák kezdenek keringeni Szabi és Áron viszonyáról. Brigi és Áron kapcsolatának mondjuk öt perccel hosszabb boncolgatása máris jobban hozzásegített volna a fiú belső vívódásának feltérképezéséhez és megértéséhez. Lehet hülyén hangzik, de nem érzem azt, hogy Áron eléggé szenved a külső nyomástól, ami azt is jelenti egyben, hogy nincs elég motivációja (SPOILER!!!) ahhoz, hogy megkéselje a film végén Szabit.
Vannak még apró problémák, amik lehet, hogy alig észrevehetőek, és nem feltétlenül vonják el a filmről a figyelmet, csak humorosan hatnak. Hogy egyet hozzak ezek közül: amikor Szabi és Áron első nyílt szexuális közeledésének vagyunk tanúi, és Szabi kiveri Áron farkát, érdekes módon meg se mozdul a fiú keze, és Áron csípője se mozog (ilyet nem tudom hogyan lehet csinálni, kíváncsian várom a tanácsokat).
Császi ezen problémák ellenére is szépen debütált, érzékeny, határokat feszegető, botránykeltő témát választott. Az utóbbi jelző arra utal sajnos, hogy ma 2014-ben Magyarországon egy meleg témával foglalkozó bárminemű műalkotás megjelenése önmagában szenzációnak számít. Bízom abban, hogy idővel nem csak a meleg témával kapcsolatos társadalmi párbeszéd fontosságának kihangsúlyozását látják meg a filmben, hanem sokkal inkább egy coming of age történet miatt ülnek be a mozikba. Igen, talán majd 2050-ben…
Viharsarok
Színes, magyar film, 2014
Rendezte: Császi Ádám, írta: Császi Ádám és Szabó Iván, operatőr: Rév Marcell.
Szereplők: Sütő András Miklós, Varga Ádám, Sebastian Urzendowsky, Téby Zita, Horváth Kristóf, Börcsök Enikő
A kortárs magyar meleg film 1. része itt olvasható.
Kövess minket a facebookon is!
Utolsó kommentek