Az irodalomnak, azon belül is a zsánerirodalomnak (vagy csúnya szót használva ponyvának) van egy jól bevált receptje. Fogj egy darab átlagos, mindennapi életét tengető emberkét és rögtön az első fejezetben dobd bele az általad felépített világba. A recept nem mindig eredményez jó írásművet, ahhoz ennél sokkal több összetevő szükségeltetik, de az biztos, hogy az elsőkönyves szerzők hálásak annak, aki ezt egyszer réges-régen kifundálta. Nincs ezzel másképp China Miéville sem, akinek tavaly jelent meg magyarul pályaindító regénye, az 1998-ban íródott Patkánykirály.

Főszereplőnk, Saul Garamond fiatal londoni lakos éjjel hazaérkezik a túrázásból és lefekszik. Hamarosan a rendőrség kérdés nélkül rátöri az ajtót és beviszik apja meggyilkolásának gyanújával. Csakhogy az éjszaka belopódzik hozzá egy titokzatos (és erősen karikatúra-szerű) figura, aki Patkánykirálynak nevezi magát. Megszökteti főhősünket, és közli vele, hogy voltaképp ő is patkány, aki pedig az apjával végzett, nem más, mint a több százéves népmesei hagyományokból ismert hamelni Patkányfogó.

A regény műfaját tekintve az urban fantasy körébe tartozik. Az urban fantasy lényege, hogy a mágikus elemeket behozza jelenkorunk környezetébe. Manapság egyre többen foglalkoznak ezzel a zsánerrel, de szerencsére távol vagyunk attól, hogy elkopjon. A kortárs fantasynak ugyanis megvan az a nem csupán említésre érdemes vonulata, amely a tolkieni panelektől szép lassan megválik és visszatér a mitológia és a mese szintjére. China Miéville első regénye tökéletesen illeszkedik ebbe a Neil Gaiman által olyannyira lelkesen gyakorolt formába. Ám ennél sokkal többet nem tesz hozzá.

Meg kell mondjam, a Patkánykirálytól jóval többet vártam. Nem az a legnagyobb baj vele, hogy ezt egyszer már olvastam kicsit másként (Neil Gaiman: Sosehol, amelyben csatornák és ereszek helyett metróalagutakban és sikátorokban mászkálhatunk), hanem az, hogy tizenhat évnyi késéssel jutott el kis hazánkba. Korábban kaptunk négy regényt a szerző tollából, amelyeket ha kézbe veszünk, elejétől-végéig érezhetjük a sajátos, kizárólag Miéville-re jellemző "uramistenmégismiafrancotolvasok", "miezabetegség", és "miértakarokbelőlemégtöbbet" érzést. Ebben ez a faktor még csak nyomokban lelhető fel, amikor viszont fellelhető, akkor elég rendesen arcon csap.

Az igazán nehéz feladat az, hogy Miéville teljes munkásságából kiemelve kezeljük, így azonban a problémák szerencsére redukálódnak. Ha még valaki nem olvasott tőle semmit, akkor csak annyi a baj vele, ami egyébként minden friss karrierrel rendelkező szerzőnél: a csupán nüansznyi hibák. Tele van funkcióval nem bíró jelenetekkel, amelyek az író saját ízlését tükrözik, de nem viszik előre a jelenetet. Számomra meglepően élvezetes volt, amikor a drum'n'bass különféle irányzatait tárgyalta, de ezzel közel sincs mindenki hasonlóképpen.

A regény óriási előnye, hogy élesen fel tudja rajzolni a mitológiai figurákat, különösen a Patkánykirály lényegét ragadja meg könnyedén. Ezzel szemben a mellékkarakterek gyakran kidolgozatlanok és sematikusak, a főszereplők azonban mindig a helyükön vannak. Kallódó fiatalok, akik nem igazán tudnak mit kezdeni az életükkel, hiába az idősebbek tapogatózó iránymutatása, olyanok, akikkel könnyedén lehet azonosulni.

A könyv igazi erőssége, hogy átélhetővé teszi a problémákat, amelyek az új világba belecsöppent Sault érik. Annyira érzékletesen van leírva, ahogyan beleharap a koszos, kidobott, megrágott dögburgerbe, hogy az embernek a kezdeti gyomorkifordulás után - Saulhoz hasonlóan - megjön hozzá az étvágya, vagyis a szerző játszi könnyedséggel dolgozik azzal, amivel később is: az esztétizált undorral.

Aki beleásta magát az urban fantasybe vagy Miéville munkásságába, annak egy kicsit keserű maradhat a szájíze és nekik ajánlom újraolvasásra az író többi művét - nem véletlenül definiálhatatlan annyira, hogy a "weird-fiction" jelzőt kellett ráaggatni, sőt, megalkotni. Aki viszont még szűz mindkét témában, az falja be mielőbb, hogy aztán folytathassa a Perdido pályaudvar, végállomással.

China Miéville: Patkánykirály
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: King Rat
Fordító: Juhász Viktor
Oldalszám: 368
Értékelés: 10/6 raptor