Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

Retró hangulatú sorozatunk legújabb részében ismételten a geekség irodalmi gyökereit próbáljuk meg feltárni. Immáron harmadszor, és egyben utolsó alkalommal kíséreljük meg a modern horrorhoz vezető út bejárását. Ezúttal Bram Stoker 1897-es klasszikusa, a Drakula kerül górcső alá.A regény története szerint Erdélybe, Drakula gróf kastélyába érkezik egy londoni telekügylet kapcsán az angol Jonathan Harker. A helyiek valamiért rettegnek a kastélytól, Harker pedig ottléte alatt súlyosan megbetegszik. Betegségének okát nem érti, csupán egyre gyengébbnek érzi magát. Az üzleti ügy végén visszamegy Londonba, ahová a gróf is hamarosan megérkezik frissen megvásárolt házába. Harker és közeli barátai hamarosan szembesülnek azzal, hogy a gróf vámpír, aki nőismerősei vérét szívja, ezért elkezdenek szervezkedni az elpusztítására. Harker menyasszonyát, Mina Murray-t a feleségévé teszi és vámpírrá változtatja, majd elmenekül. Harkerék az épp átváltozó Minával együtt követik és egészen Erdélyig üldözik. Végül sikerül elpusztítaniuk, Mina pedig visszanyeri emberi alakját.A Drakula, hasonlóan a korábban tárgyalt regényekhez szintén visszanyúl a gótikus rémregény elemeihez, azonban a szerző ezeket sokkal tudatosabban használja fel, mint Mary Shelley vagy Robert Louis Stevenson. Először is kapunk egy kívülállót, a viktoriánus világból érkezett Jonathan Harkert, aki belecsöppen egy elmaradott, számára ismeretlen környezetbe. Ez a környezet szinte minden elemében imitálja a gótikus horrort. A gróf kastélyát nyugodtan be lehetne helyettesíteni Az otrantói várkastély címadó helyszínével, ahogyan a torz szolga, Igor is kiléphetett volna a megelőző korszak B-kategóriás műveinek egyikéből. Ráadásul a levél- és naplóregényes forma is a korábbi irodalmat idézi.

Csakhogy a szerző csavar egyet a történeten, amikor áthelyezi a cselekményt Angliába. London, a XIX. század egyik legnagyobb (és valószínűleg legfontosabb) városa a viktoriánus stílus fellegvára. Ennek köszönhetően a korábban gótikus elemekkel bőkezűen dolgozó sztori átcsap viktoriánus horrorba. A regényt innentől belengi a század romantikus hangulata, nem kevés erotikával megfűszerezve, a történet tulajdonképpen egy csábítássorozatot mesél el. Csakhogy a csábító szerepében ezúttal valódi szörnyeteg tetszeleg. Ennek köszönhetően Stoker könnyedén képes fokozni a feszültséget és komor, véres feloldásokkal továbbmozdítani a cselekményt.És itt jön a duplacsavar. Mivel a vámpírt lehetetlen legyőzni a kortárs tudomány vívmányaival, így Van Helsing professzor segítségével kénytelenek a néphit módszereit (fokhagymát, karót, keresztet) alkalmazni a regény végén. Ehhez Stoker ismételten visszarepít minket az eredeti, helyszínre, Erdélybe, ahol hosszas üldözés során sikerül elkapni és megölni Drakulát. Ekkor már azonban a történetet nem tolja vissza a gótika irányába, csupán a megoldás és a környezet tekintetében térünk vissza az zsáner őseihez.

A regény azonban nem csupán azért fontos, mert az író ennyire direkt módon váltogatja a zsáner múltját és (korabeli) jelenét. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a vámpírok a legkevésbé sem Stoker találmányai. Már az ókori mitológiában is szerepelnek vérszívó démonok, mint a görögök lamiái és a rómaiak succubusai, de jelen vannak a népi mitológiákban is. A magyar néphit ugyan eléggé kevés szörnyet különböztet meg, de megvannak a vérszívással foglalkozó lidércek. Maga a szerző nem járt Erdélyben, de hallott az egykori vajda, III. Vlad Tepes rémtetteiről, aki szerette az embereket karóba húzni, ahogy arról a néphitről is, hogy a vajda a mai napig a kastélyában kísért. Az író róla mintázta meg Drakula karakterét.A Drakula azért fontos, mert kitörölhetetlenül behozta a vámpírt a horrorba. Nem csupán a könyv története feldolgozható a végtelenségig (és teszik is lelkesen a Nosferatutól a Az ismeretlen Drakuláig bezárólag), hanem a komplett faj is megkapja a maga többé-kevésbé megváltoztathatatlan alaptulajdonságait: az éjszakai létet, a napiszonyt, a fokhagymától és keresztény szimbólumoktól való rettegést és a karót, mint rá halálos eszközt – már ha nem számítunk olyan égbekiáltó baromságokat, mint a Twilight Edwardjának napfényre gyémántmód csillogó bőre.

Ami miatt azonban igazán kiemelkedő és mérföldkőnek tekinthető, hogy a vámpír nem csupán saját maga szemszögéből újkeletű szörnyeteg, hanem egyben minden szörnyetegek ősatyja. Ezen a ponton le kell szögeznünk, hogy a korábban tárgyalt regényekben nem szerepelt valódi szörnyeteg. A gótikus horror szellemei csak elhunyt emberek hátramaradt kivetülései, akiknek még testük sincs, Frankenstein szörnye határozottan ember, mind intellektusában, mind érzelmeiben, csupán a külseje miatt félreértik, Mr. Hyde pedig egy tudathasadás eredménye. Ehhez képest Drakula halhatatlanságra kárhoztatott gonosztevő, aki élőhalottként tengeti mindennapjait. Megvan a teste (de nem folyik benne vér, ezért issza azt), és megvan a lelke is (életében is szar alak volt, halálában sincs ez másképp). Ha pedig mindez nem lenne elég, a viktoriánus horror közel nyolcvan éves történetében megszületett az első, mai napig használt alműfaj, a vámpírregény.A sorozat előző részei itt és itt olvashatóak, jövő hónapban pedig elkezdjük a sci-fihez vezető utat az Utópián keresztül.

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: könyv horror retró regény klasszikus elemzés vámpír succubus lamia Frankenstein Twilight Nosferatu Leslie Nielsen Lugosi Béla Drakula Dracula Robert Louis Stevenson Mary Shelley Gary Oldman Van Helsing Bram Stoker Vlad Tepes Dracula Untold Az ismeretlen Drakula Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete Jonathan Harker Mina Murray Az otrantói várkastély Max Schreck

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr157641356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zriff 2015.07.21. 21:29:10

Az ókori rómaiaknál a vámpír megfelelője a strix volt, egy vérszívó bagoly. A szukkubusz középkorból való.

Unchained Gutenberg 2015.07.22. 14:50:50

@zriff: Köszi, ezt egy életre megjegyzem.

shred 2015.07.22. 20:47:43

A könyv utolsó mondata nagyon ott van.

Unchained Gutenberg 2015.07.23. 01:59:59

@shred: Egyetértek, zseniálisan fejezi be.