Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

A kortárs fantasy egyik nagy újítása, hogy már ismert és olvasott alapanyagokat, többnyire meséket, mítoszokat öltöztet vadonatúj köntösbe. Elég csak China Miéville Patkánykirályára vagy Neil Gaiman Hó, üveg, alma című novellájára gondolnunk. A magyar zsánerirodalom azonban csak mostanában fogott hozzá a mesék urban fantasyvé tételéhez. Csurgó Csaba tavaly év végén megjelent könyve, a Kukoricza is ezzel játszik el, ráadásul mindezt remekül teszi.

A regény főszereplője Kukoricza Jancsi, az árva fiú, akit már Petőfi Sándor tollából megismertünk. Csakhogy a mi Jancsink egy alternatív Magyarországon él, ahol a diktatúra az úr Károly király személyében, ő pedig a hatalomnak befeküdve vigyázza a gonosz Ezredes kislányának, Fridának a plüsseit. Nem egyszerű plüssállatokról van szó, hanem eredetileg katonai fejlesztésnek indult robotokról, amelyeknek a tanítgatását is Jancsi végzi. Főhősünk épp a Margit-szigeten vigyáz a plüssökre, amikor biciklijével elgázolja Ilus, és már kész is a szerelem. A plüssök egyszer csak eltűnnek, így Jancsi nyaka körül szorul a hurok, így kénytelen feladnia kényelmes életét és beállnia a rendszert megdönteni igyekvő forradalmárok közé, hogy a hatalom fogságába esett Ilust viszontláthassa.

A Kukoricza világa egészen elképesztően összerakott egyveleg. Nem elég, hogy a múlt századi magyarországi kommunizmusra kísértetiesen emlékeztető, már-már vallási jelleggel imádott rendőrállammal van dolgunk, felsejlenek jövőbeli elemek (mint a robotplüssök), de olyan XIX. századot idéző vonások, mint a monarchia államformája. Emellett megjelenik az 1984-et idéző propaganda, amely folyamatosan a boldogsággal és a mesterségesen fenntartott külső (kutyafejűek) és belső (terroristák) ellenségképpel operál. Nem elég azonban, hogy az első blikkre összedobáltnak tűnő recept működik, hanem egyenesen hátborzongatóan realisztikus minden meseszerűsége mellett.

A karakterek mindegyike rendkívül színesen van megírva, ráadásul teljesen hétköznapi módon, néha káromkodva szólalnak meg. Aki nem igazán bír önálló autoritással (mint az egymás nélkül működésképtelen, illegalitásban ténykedő huszárok), azok is bírnak olyan manírokkal, amelyek gond nélkül egyedivé teszik őket (az egyikük például sátánista). Jancsi valóban egy hétköznapi árvagyerek, nem erőszakos, de a muszáj nagy úr, így képes bármit megtenni az életben maradásért, még inkább a szerelemért. Ilus erős nőként tűnik fel, aki ellenállóként megveti a hatalom minden kiszolgálóját. Az Ezredes ezzel szemben higgadt, számító antagonista, lánya, Frida pedig ijesztően pszichopata. Az egyes szereplők azáltal nyernek komplexitást, hogy minél többet megtudunk róluk, annál sötétebbnek tűnnek fel előttünk, mégis annál szerethetőbbekké válnak, mint Árnyék figurája, aki segített hatalomra juttatni az aktuális uralkodót, Károlyt és most mindent megtesz az elmozdítása érdekében. A pont, amikor a kötet teljesen fantasyvé válik, épp egy karakterek szintjén van, ugyanis Temüdzsin tatár kémnek ténylegesen kutya feje van.

Történetvezetés tekintetében a legfőbb inspirációt a János vitéz szerkesztési elve jelenti, azonban a szerző gond nélkül rugaszkodik el az eredeti alapanyagtól a regény szoros egyben tartása érdekében. A fejezetcímek mindegyike az eredeti mű egyes énekeiből kiragadott sor, amelynek fontos szerep jut az adott fejezetben, ha csak a hangulat megfelelő mértékű megragadása céljából is. Maga a cselekmény filmszerűen van megírva (amely filmért dupla árat is fizetnék a jegypénztárban), a sodró lendület és az akció teljesen letehetetlenné teszi. Az író kellő mértékben keveri ezt némi humorral, romantikával és nem kevés horrorral a lehető legteljesebb olvasási élményt megadva. Nagyítóval kellett keresnem a regény hibáit, de még így sem mondhatnám, hogy komolyabbat találtam volna. A plüssbojtárból forradalmárrá váló János vitéz történetének nemzetközi piacon volna a helye, arról nem is beszélve, hogy kötelező olvasmánnyá kéne tenni az iskolákban. Jelentem, Csurgó Csaba nem kis feladatot vállalt és nem akárhogy teljesítette, mérföldkőből mérföldkövet faragott.

Csurgó Csaba: Kukoricza
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2014
Oldalszám: 672
Értékelés: 10/10 raptor

Címkék: magyar regény 1984 recenzió urban fantasy Petőfi Sándor Neil Gaiman Agave Frida Jancsi János vitéz Ilus Árnyék China Miéville Patkánykirály Csurgó Csaba Kukoricza Hó üveg almák Kukoricza János Ezredes Temüdzsin

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr617325466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.