2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey): egy film, egy páratlan műalkotás, egy sci-fis értelemben vett fogalom. Ez a Stanley Kubricknak köszönhető, 1968-as tudományos fantasztikus alapmű nem csupán eredeti és innovatív volt a maga idejében, de egyúttal irányt is mutatott és vitathatatlanul meghatározta a műfaj mozgóképes jövőjét is. A mára már abszolút klasszikusnak tekintett darab előtt tisztelegvén, egyúttal nagyságának okairól megemlékezvén, összeszedtük, melyek is azok az elemek, (nem X, hanem IQ-) faktorok, melyek alapvetően meghatározzák és emlékezetessé teszik ezt az epikus filmet.

Az a keserű igazság, hogy Ridley Scott ezt a filmet nagyon eltolta. Nem kicsit, nagyon. Olyannyira, hogy még a mester hozzám hasonló tisztelői is csak álmélkodni és sűrűn sopánkodni fognak majd az alkotást nézve, miután az nem egyszerűen több sebből vérzik, de úgy rossz, ahogy van. Utólag azt kell mondanom, hogy az Exodus, ez a biblikus bóvli oly módon fog bevonulni a filmtörténelembe, mint a 2014-es év egyik legvárósabb ígérete, ami végül a legepikusabb melléfogásnak bizonyult. Kapkodó, elnagyolt történetvezetés, bűnrossz dialógusok és halovány, jóformán a nullával egyenlő harci jelenetek: ez az Istenek és királyok, amit most jól szétcincálunk.

Az orosz Borisz Paszternak által megírt és 1957-ben, Olaszországban kiadott Zsivago doktor sosem volt egy nemes egyszerűséggel történelmi köntösbe bújtatott, hagyományos értelemben vett romantikus regény: a mű burkoltan az 1917-es forradalom kitörésével a nemzeten eluralkodó szovjet ideológiát és az új rezsim generálta későbbi defektusokat támadta. A megjelenése után hét év elteltével, a már életében is tekintélyes David Lean (Híd a Kwai folyón, Arábiai Lawrence) pedig Carlo Ponti producerrel közösen vette a bátorságot és filmre vitte ezt, a Hidegháború során nemzetközi vita tárgyát képező és a Szovjetunió által leginkábbis a pokolba kívánt történetet.

„A sivatagban nincs semmi és az senkinek sem elég.” – idézi fel maga David 8 (Prometheus, 2012) is az Arábiai Lawrence egyik legemlékezetesebb sorát. Eme 1962-ben bemutatott, a mesteri David Lean rendezte halhatatlan klasszikus annak a már akkortájt is legendás T. E. Lawrence-nek a történetét meséli el, aki az első világégés során mint a Brit Birodalom tisztje vett részt az 1916-18-as sínai és palesztin hadjáratban. Az arab erőket sikerre vezető Lawrence megformálója, Peter O’Toole sem akármilyen alakítást nyújtott a filmben, mely egyéb korabeli színészóriások mellett a szemet gyönyörködtető fényképezésével és epikus hangvételével méltán vált Nagy Britannia filmgyártásának egyik időtálló darabjává.