Ha még nincs eleged a Roboraptoros promó videókból... fogadjátok szeretettel Prof. DnS gamer beharangozóját!

A játékoknál nem csak a szemünkre, hanem hallójáratainkra is egyre nagyobb szükségünk van. Évről évre megjelenik egy-egy cím, aminek zenei aláfestése és benne hallható motívumai, vagy maga a főcímdala is a játékra hangolódást, a világába való bevonódást (függőség esetén "beszopódást") segíti elő. Megfigyeléseim alapján akkor jó egy játékban hallható zene, ha az tökéletesen passzol a világának hangulatához és valamilyen plusz érzést tud kelteni a játékosban, a másik pedig, hogy könnyen társíthatóvá válik, "hozzánő" a játékhoz az éppen felcsendülő dallam.

A játékokról és filmadaptációikról szóló podcast-ünk utolsó részében a jövő felé pislantunk. Az elmúlt pár évben elterjedt az a trend, hogy a játékok egyre filmszerűbbé váltak. Jó példa erre a Beyond Two Souls vagy a Mass Effect-trilógia. Hová vezethet a virtuális tér kiterjedése, illetve milyen hatással lehet ez a jövő generációira? Egyáltalán kell-e nekünk gamer-eknek még egy dózis a filmszerű játékokból? Az előző részek itt és itt érhetőek el. A válaszok pedig alant a podcast-ben...

Bizonyára mindnyájan láttatok már olyan filmet ami egy számítógépes játék adaptációja volt. Prof. DnS-sel megvizsgáltuk a gamekből készült filmtörténelmet az elmúlt 24 évre visszamenőleg. Az adás első részében a '90-es években készült darabokat poroltuk le. Kevés sikerrel... Jön a Super Mario Bros. és Mortal Kombat nosztalgia-party!