Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

Múlt hónapban befejeződött a modern horror kialakulásának feltérképezésére tett kísérletünk, a sorozat viszont korántsem ért véget, ugyanis a geekoszférát nem ez az egyetlen műfaj jellemzi. Most a sci-fi elődjeinek vizeire evezünk, amelyhez legalább a XVI. századig kell visszakanyarodnunk, egészen az angol filozófus, Morus Tamás Utópiájáig.hans_holbein_d_j_065.jpg

Morus Tamás (vagy Sir Thomas More, ki melyiket preferálja) jogász, emellett a humanizmus filozófiai irányzatának legfontosabb angliai képviselője volt. 1529-ben VIII. Henrik lordkancellárrá nevezte ki, hogy segítsen érvényteleníteni első házasságát, Morus viszont nem kívánt belefolyni a kérdésbe. Hat évvel később megtagadta, hogy felesküdjön a király rendeletére, amely létrehozta az anglikán egyházat és az uralkodót tette meg egyházfőnek, ezért bebörtönözték és kivégezték. 1935-ben, négyszáz évvel a halála után a katolikus egyház szentté avatta. Az Utópia című államregénye legfontosabb filozófiai műve.

Az államregények bizonyos tekintetben a sci-fi előfutárainak tekinthetők, mivel bennük a szerző idealizált, fiktív társadalmakat alkot, amelyek felé próbálja tendálni a műben saját társadalmát is. Nem volt ezzel másképp Morus sem, habár ő a kis léptékű változások híve volt és lordkancellári minőségében sem kívánt forradalmi mértékben reformokat bevezetni, hogy Angliából mielőbb Utópiát csináljon. Az ilyen regényeket Morusnak köszönhetően ma is utópiának nevezzük. A szó eredete görög, ou-toposz, vagyis nemlétező-hely.slide_5.jpgAz Utópia nem az első az államregények sorában, mégis talán ez a legfontosabb a sci-fi műfajtörténete szempontjából. Elsőként Platónnál találkozunk vele, aki Az államban leírtakat meg is próbálta létrehozni Szicíliában, majd csalódása után megírta a jóval pesszimistább Törvényeket. Emellett ő foglalkozott elsőként Atlantisz elsüllyedt városával és eléggé részletesen ki is bontotta a Kritiász és a Timaiosz című dialógusokban. A műfaj nem tűnt el a középkorban sem, csupán átalakult. Megjelent a szájhagyománnyal terjedő népi utópia , mint például a legendás János pap országa.

Az Utópia 1516-ban született és a polgári utópista szocializmus ideológiai irányzatának legkorábbi előfutára. A regény első fele Anglia problémáinak felsorolásával kezdődik, a jobbágyok által művelt földek bekerítésével és legelővé történő átalakításával és az ebből következő nagyfokú vagyoni differenciálódással. A második fele pedig úti beszámoló, amely az Utópia szigetén tett látogatásról készült leírás. Utópiában, ebben a szigeten fekvő városállamban megvalósult a vagyoni és a jog előtti teljes egyenlőség, a polgárok vetésforgóban végzik az egész lakosságot ellátó termelést. Mai szemmel olvasva a regényt kissé furcsa és a XX. század ismeretében visszatetsző, hogy Morus abszolút pozitívnak és követendőnek tartja a tervgazdaságot és a népességszabályozást, de a XVI. század elején, amikor még csak elméleti szinten létezett, valóban ideálisnak hangozhatott. A mű az egyik legnagyobb hatású államregény. Az utópista szocializmussal még a XIX. század irodalma és politikai gondolkodása is foglalkozik, a tervgazdaság pedig (kifejezetten negatívan) gyakorlatban is megvalósult a kommunizmus révén.slide_28.jpgDe miért olyan fontos a regény a sci-fi szempontjából? Azért, mert a véglegesen XX. századra kialakuló sci-fi eredendően olyan zsáner, amelyet hajtanak a technológiai újítások és a felfedezések, az optimista jövőkép. Míg Platón idejére a görög gyarmatosítás rég véget ért, a mű születésekor, a kora újkorban épphogy elkezdődtek a nagy földrajzi felfedezések és az európai nagyhatalmak gyarmatosító politikája. Azonban nem csupán a világ nyílt ki, hanem a meglévő társadalmak gazdasága is teljesen átalakult azzal, hogy új területek kapcsolódtak be a világgazdaság vérkeringésébe. Különösen jó megfigyelő volt Morus, hogy épp a bekerítéseket említette, mivel a juhtenyésztés nem csupán Anglia világhatalommá válásának legfőbb oka, hanem a kapitalizmus is emiatt jött létre. Ezért az ideális társadalom keresése tulajdonképpen a Morus által ideálisnak tekintett jövő építésének irányvonala.

A XX. századra az államregény műfaja jelentős változásokon ment keresztül. Megjelent az ellen-utópia, vagyis disztópia zsánere, amelynek következtében a sci-fi jövőbe tekintő optimizmusa vette át az utópiák idealizmusának szerepét. Mára természetesen nem minden sci-fi optimista, de a XIX. századi proto-sci-fi és a múlt század első felére ez nagyrészt igaz. A disztópiák pedig szép lassan beolvadtak és a kortárs science-fiction egyik legnépszerűbb alzsánerévé lettek.Jövő hónapban a disztópiát vizsgáljuk meg Jevgenyij Zamjatyin Mi című regényén keresztül, a sorozat előző részei pedig itt olvashatóak: #1, #2, #3.

Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a facebookon is!

Címkék: sci-fi retró filozófia klasszikus kommunizmus elemzés kapitalizmus utópia disztópia humanizmus tervgazdaság Anglia népességszabályozás Platón VIII. Henrik Utópia földrajzi felfedezések Törvények Morus Tamás Sir Thomes More államregény Timaiosz Kritiász utópista szocializmus

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr527708596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása