Leírás

Roboraptor Blog - Ahol a geekoszféra kezdődik...

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

Alan Turing brit matematikus a huszadik század egyik kiemelkedő személyisége volt, ő a modern számítógép-tudomány egyik atyja, korát messze megelőzve írt tudományt a mesterséges intelligenciáról, számos fontos matematikai alaptézist fektetett le és nem mellesleg évekkel rövidítette le a második világháborút azzal, hogy csapatával megfejtette a nácik feltörhetetlennek vélt Enigma kódrendszerének titkát. A brit kormány pedig hálából kémiai kezeléssel kasztrálta őt és öngyilkosságba kergette 41 éves korára. Az ország szégyenfoltját helyretenni igyekvő film szép tisztelgés egy nagy ember előtt és egy elsőrangú dráma a világháborút nyögő Anglia igényes korrajzával.

2a7ceb88-1896-4034-98d6-ca013d3aa6cd-620x372.jpeg

Elsőként a főszerepet alaktó Benedict Cumberbatch-t kell kiemelnem, aki óriási energiát fektetett abba, hogy a brit kódfejtőt a lehető leghitelesebben formálja meg, kezdve azzal, hogy Turing eredeti fogsorának pontos mását hordta a forgatás alatt - nem rendezői kérésre, hanem önszántából. Cumberbatch saját bevallása szerint a film egyes jeleneteinek forgatása alatt sírógörcsöt kapott és le kellett állni, annyira a beleélte magát Turing szenvedésébe.

A színész játéka első blikkre ismerősnek tűnhet, hiszen ezt a fajta arrogáns, saját intellektuális felsőbbrendűségében megingathatatlan, emellett furcsa humorú karaktert már láthattuk tőle például a méltán népszerű Sherlock tévésorozatban, a cselekmény előrehaladtával azonban az alakítás több dimenzióssá válik, ahogy megismerhetjük a zsenit hús-vér emberré tevő sebezhetőségét.imitation_game_dancing_still.jpgAz összes főbb szereplő valóban létező alakokat formál meg, nincs ez másképp a női főszerepet játszó Kiera Knightley-val sem. A színésznő lubickol a kor női konvencióit felrúgó, szintén matematikus/kódfejtő Joan Clarke, véleményem szerint meglehetősen hálás szerepében, még ha alakítását nem is gondolom Oscar-jelölést érően kiemelkedőnek. A többi szerepet is patinás brit színészek keltik életre, egyikük a Trónok Harcából lehet ismerős (Charles Dance) másikuk a Downton Abbey-ből (Allen Leech), de mindannyiukban közös, hogy a rájuk osztott szerepet kellő komolysággal és érzékenységgel alakítják, remek muzsikával kísérik a két szólistát.

Nem kimondottan meglepő, hiszen megszokhattuk már a nagyszabású brit történelmi drámákban, de ettől még említésre méltó az az aprólékos figyelem, amivel a film a kort életre kelti. Az összes szobabelső, ruha és autó pompásan mutat és árasztja magából a negyvenes évek hangulatát, akárcsak az időről időre látható eredeti híradófelvételek, vagy hallható rádióbeszédek Churchilltől és VI. Károly angol királytól (amiről ugye 2010-ben hasonló komolyságú drámát forgattak A király beszéde címen).alan_turing_2_905.jpgA cselekmény maga viszonylag szorosan és hűen követi Turing életpályáját, elsősorban persze a világháború éveire koncentrál, mialatt az MI6-nek dolgozó szupertitkos kódtörő csapatot vezette a tudós és megépítette azt a gépet, ami végül képessé vált a nácik kódolt üzeneteinek desifrírozására. A Cristopher névre keresztelt gép filmben megjelenő mása a stáb saját bevallása szerint nagyobb és impozánsabb lett, mint ahogy az a valóságban kinézett, de hát ebben nincs semmi meglepő. Áldozni kell a filmezés isteneinek oltárán, ahogy áldoztak a film készítői olyan apró történelmi hűtlenségekkel is, amik fokozzák a drámai hatást, segítik a történetmesélés gördülékenységét. A filmben például Turing egymaga ír levelet Churchillnek, hogy megkapja a szükséges anyagi támogatást és a csapat addigi vezetőjét leváltva ő kerüljön a projekt élére, miközben a valóságban a kódfejtő csapat közösen küldte a levelet, már egy célért küzdve.

Turing meghurcoltatásának az okát szándékosan hagytam az írásom végére, mivel a film is viszonylag későn vezeti be az erre magyarázatot adó, de annál fontosabb történetszálat. Így aki nem ismeri Alan Turing történetét és nem ebből a cikkből szeretné megtudni a teljes sztorit, az ne olvasson tovább, hanem ugorjon az utolsó bekezdésre, mert modjuk így: spoilerek következnek.morten-tyldum-the-imitation-game.jpg

Turing ugyanis meleg volt, híres gépét is iskoláskori, első szerelméről nevezte el Cristophernek, szexuális preferenciáit azonban titokban kellett tartania, akkoriban ugyanis az ilyetén hajlamokat a törvények szigorúan büntették – börtönnel, vagy a különösen kegyetlen libidócsökkentést okozó hormonos injekciókúrával, aminek Turing is alávetette magát, mivel a fegyházból munkáját nem folytathatta volna. Más kérdés, hogy kódfejtői tevékenységét így sem folytathatta, még az Egyesült Államok is megtagadta számára a beutazást az ítélet után, egyedül akadémiai tevékenységet végezhetett. Bűne tehát a homoszexualitás volt, amit a még Churchill által is méltatott háborús hőstettei sem tudtak ellensúlyozni (konkrétan úgy nyilatkozott az államférfi, hogy SENKI erőfeszítései nem értek annyit a végső győzelem elérésében, mint Turingé). 2009-ben Gordon Brown brit miniszterelnök is nyilvános bocsánatot kért a Turinggal történtekért, majd óriási internetes kampány kezdődött a tudós nevének tisztázásáért, ami most decemberben azzal fejeződött be, hogy II. Erzsébet királynő posztumusz kegyelemben részesítette bűnéért. A homoszexualitás bűnéért. A film végén megjelenő feliratok nem csak erről, hanem arról is sokkoló számadatot adnak, hány meleg férfit ítéltek el Angliában homoszexualitás vádjával, az emberben pedig felmerülhet a kérdés, nekik ki fog utólag megkegyelmezni? Vagy az utólagos kegyelem csak azoknak a melegeknek jár, akiknek sikerült megváltoztatni a történelem folyását? No mindegy, erről gondoljon mindenki azt, amit akar. Spoilerek vége.

A film számos egyéb apró utalással emlékezik meg Turing azon érdemeiről, amik nem fértek be a film cselekményébe, mint a tudós lakásában látható teknőspáncélok, melyeknek tanulmányozásával tett a genetikai kódolás és az evolúcióelmélet szempontjából fontos megállapításokat, vagy a Cumberbatch által hordott lineáris geometriai mintás ruhák, melyek a későbbi számítógép-mérnöki tevékenységére utalnak. Összességében tehát a Kódjátszma egy komplex, több idősíkon játszódó, történelmi dráma, hol kicsit lassú, hol kissé kimért, amolyan „angolos”, de méltó emléket állít annak az embernek, akinek a munkássága megszámlálhatatlan emberéletet mentett meg a II. világháború alatt, és akinek köszönhetően meghódíthatták világunkat az olyan modern számítógépek, mint amin ez a cikk is íródott. 

Kódjátszma (Imitation Game) – Színes, magyarul beszélő angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014
- Értékelés: 10/8 raptor
- Rendező: Morten Tyldum
- Szereplők: Benedict Cumberbatch, Kiera Knightly, Matthew Goode, Charles Dance


Ha tetszett a poszt, lájkolj és kövess bennünket a
facebookon is!

Címkék: életrajz dráma Benedict Cumberbatch Alan Turing Imitation Game Kiera Knightly

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://roboraptor.blog.hu/api/trackback/id/tr207114609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zeros 2015.01.28. 22:54:47

Na, jó cikk meg minden, de talán érdemes tudni, hogy Christopher nevű gép nem létezett. Bombe volt az első Turing gép neve, majd Victoria és Colossus.
Szerintem érzhető volt -az egyébként nagyszerű- filmből, hogy ez az összekapcsolás kicsit kilógott.

sebi77 2015.01.28. 23:26:07

"Elsőként a főszerepet alaktó Benedict Cumberbatch-t kell kiemelnem, aki óriási energiát fektetett abba, hogy a brit kódfejtőt a lehető leghitelesebben formálja meg"

Az a baj, hogy sajnos egyáltalán nem lett hiteles. Turing egy kicsit bogaras tudós volt, nem pedig egy nárcisztikus egoista autista esőember. A film hemzseg a képtelenségektől. Ennek tetőpontja az éjszaka, amikor feltörik az Enigmát (ami természetesen nem ilyen drámai módon, heuréka módjára történt), és ebbe még bele is szövik Coventry bombázásának híres dilemmájának konvojra átírt változatát, és úgy persze hogy a kishaver bratyója is pont a konvojon van. Ez így egybe nálam kiverte a biztosítékot.

Akit érdekel, az Accuracy-nál fel vannak sorolva a torzítások.
en.wikipedia.org/wiki/The_Imitation_Game

Itt meg részletesebben:
mrpjevans.com/2014/11/the-imitation-game-fact-and-fiction/

Ennek ellenére tetszett a film, de Turing többet érdemelt volna.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.01.29. 08:50:47

Nem rossz a film. Csak a homoklobbista perverz propaganda kicsit sok benne.

empoftla 2015.01.30. 00:59:25

@maxval bircaman szerkesztő: Így van - én is próbáltam élvezni a filmet de a perverz homoklobbista propaganda mindig elterelte a figyelmemet. Nekem lehetetlen volt nem arra koncentrálni.
süti beállítások módosítása